A partnereknek a devtwinning@ec.europa.eu címen kell jelentkezniük szeptember 20-ig. Legfeljebb 20 oldal terjedelemben jelezniük kell ebben, hogy kapcsolataik tartós fejlesztésére törekszenek, melyek a partnerség legfontosabb céljai, milyen akciókat kívánnak megvalósítani és milyen eredményeket várnak el. Ez a dokumentum készülhet magyar nyelven is. Ellenben angolul vagy franciául kell beadni egy 3 oldalas összefoglalót a legfontosabb információkkal a fejlődő országbeli partnerről és az együttműködés tartalmi kérdéseiről.
A bíráló bizottság által kiválasztott partnerek kapnak meghívást Strasbourgba, hogy ott együttesen és ünnepélyesen aláírják az együttműködési szerződést. A fejlődő országbeli partner képviselője teljes úti- és szállásköltség térítés kap az EU-tól.
Honnan ez a gondolat? Miért jó ez Európának? Az év és különösen a francia elnökség központi témája a helyhatóságok szerepe a fejlődésben. A Dél fejlődése mindenkinek fontos, hisz politikailag és morálisan egyaránt elfogadhatatlan, hogy a 21. században a világ jelentős hányada él mély szegénységben, ráadásul elszenvedője a klímaváltozásnak és az élelmiszer válságnak. Az emberek mindennapi életéhez közeli önkormányzati kapcsolatok fejlesztése képes olyan energiákat mobilizálni, melyek konkrét és hasznos projektek formájában öltenek testet és viszonylag kis költségekkel realizálhatók. Sok-sok ilyen partnerség észak és dél között hozzá tud járulni ahhoz, hogy a világ megváltozzon és a szegénység gyorsabban csökkenjen.
(Részletes információ nyerhető magyarul is:
http://ec.europa.eu/development/policies/9interventionareas/twinning_en.cfm)
A hagyományos testvérvárosi kapcsolatoknak egy valóban új dimenziójáról van szó, mely ráadásul a megszokott módon nem is működtethető. Nagyobb tehervállalás az európai partnertől várható el az ilyen kapcsolatban, úgymint a szolidaritás egyik megjelenési formája. A hazai gyakorlattól talán kicsit idegen az a nézőpont, hogy bizony mi a világ szerencsésebb felén élünk, demokratikus viszonyok között és épp ezért is tartozunk felelősséggel a világ másik, ugyanakkor nagyobb fele iránt. Ezt a felelősségérzetünket fejezhetjük ki ebben az akcióban való részvételünkkel és természetesen a partnerkapcsolat hosszabb távú fenntartásával. Kétségtelen, hogy elég innovatívnak és vállalkozó szelleműnek kell lenni egy ilyen kapcsolat beindításához. Ha első gondolatra nem is kézenfekvő, de egy ilyen projekt hozzájárulhat nemzeti önbecsülésünk és lokálpatriotizmusunk erősítéséhez is.
Mi magyarok, közép-dunántúliak miért is ne vennénk ebben részt?
A pálya szabad, hisz adni jó!
