Mindkét növény esetében a betegséget a Phytophthora infestans nevű gomba okozza. A betegség járványszerű fellépésének kedvez a viszonylag hűvös (15-20 °C), csapadékos időjárás, illetve párás környezet. A fertőzéshez már 12-15°C hőmérséklet és néhány órán át tartó növényfelület-nedvesség elegendő. A kórokozó a paradicsom és a burgonya elhalt növényi részein és a talajban maradt burgonyagumókban telel át.
Paradicsom esetében a levélen szürkészöld, vizenyős, majd zöldesbarna, elmosódott szélű foltok jelennek meg, melyeknek a fonáki részén az egészséges és beteg rész határán fehér penészgyep jelenhet meg. A levelek később szennyes-szürkék lesznek, fonnyadtan lógnak, majd elszáradnak. A termésen nagy kiterjedésű, elmosódott szélű barnás, vizenyős foltok jelennek meg, melyek felületén később fehér penészgyep jelenik meg. A paradicsom belseje szürkésbarna lesz és a fertőzött termések gyorsan elrothadnak.
Burgonyánál leggyakrabban a levélen jelennek meg a betegség tünetei, a levél csúcsától vagy szélétől kiinduló sárgászöld, félköríves foltok formájában, amelyek közepe gyorsan elhal és sötétbarna színű lesz. A levél fonáki részén az egészséges és beteg rész határán ugyancsak megjelenhet fehér penészgyep. Később a levél elszárad vagy elrothad. A burgonya gumón szabálytalan alakú, besüppedő foltok láthatók.
A burgonyavész azon betegségek közé tartozik, amelyet meg lehet előzni, de ha felütötte a fejét, már-már reménytelen vállalkozás az ellene való küzdelem. Ha a betegség tünetei megjelennek, azonnal meg kell kezdeni a védekezést, különben néhány nap alatt elpusztul a beteg növény. A védekezés szempontjából lényeges, hogy a paradicsom, illetve a burgonya legalább 3-4 év után kerüljön vissza ugyanarra a területre. Kerüljük a burgonya és a paradicsom szomszédságát, valamint termesztés során a mély fekvésű, vízállásos területeket. A növényi maradványokat semmisítsük meg, vagy mélyen forgassuk a talajba. A betegség leküzdésére szisztémikus és kontakt hatóanyagú növényvédő szer készítmények, valamint ezek gyári kombinációi egyaránt rendelkezésre állnak. A kontakt készítmények felhasználása (rézoxiklorid, rézhidroxid, rézszulfát, propineb, klórtalonil, kaptán, mankoceb, folpet, metiram, famoxadon) elsősorban a betegség megelőzésére, erős fertőzési nyomás esetén pedig szisztémikus készítményekkel kombinációban javasolt. A szisztémikus szereket (dimetomorf, fluazinam, azoxistrobin, cimoxanil, benalaxil, iprovalikarb, propamokarb, mandipropamid, ciazofamid, zoxamid) főleg veszélyhelyzetben kell használni, amikor az időjárási viszonyok megfelelőek a kórokozó számára.
Permetezés során ügyeljünk arra, hogy a permetlé egyenletesen jusson a lombozatra és a szárra. Egy tenyészidőben 2-6 alkalommal szükséges védekezni, esős időszakokban 7-8 naponta, egyébként 10-14 naponta kell megismételni a kezelést. Paradicsom esetében figyeljünk az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására.
Burgonya táblákon végzett idei felméréseink alapján, Veszprém megyében eddig a burgonyavész gyenge fertőzöttséget mutat. A jelenleg is tapasztalható 30 °C feletti hőségnapok nem kedveznek a gomba fejlődésének, ilyenkor a fertőzés visszaszorul, de figyelni kell a növényeket, mivel az időjárás változása esetén (lehűlés, csapadék) bármikor járványszerűen léphet fel.
