Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Banderas visszatért Almodóvarhoz

2011. augusztus 27. 18:18 // Forrás: MTI
Több mint két évtizedes szünet után Antonio Banderas ismét Pedro Almodóvarral, a neves spanyol rendezővel forgatott.

„A bőr, amelyben élek” című filmet szeptember 8-án mutatják be a magyar mozik.

A közben mesés nemzetközi karriert befutott sztárt utoljára 1990-ben, a Kötözz meg és ölelj című filmben rendezte Almodóvar. Akkor egy elmegyógyintézetből kikerült fiatalembert alakított Banderas, és játéka elég volt arra, hogy egészen Hollywoodig röpítse.

A ma már ötvenedik évét taposó színész - számtalan nagy sikerű produkció (Desperado, Zorro álarca) sztárja és Csizmás Kandúr szinkronhangja - azonban visszavágyott a kezdetekhez.

"Annyi Amerikában eltöltött év után egyszerűen szükségem volt erre. Ott szép filmeket csinálnak, de biztonsági játékot játszanak. Nyilván a befektetett pénz miatt van így, de egy olyan rendezőnek, mint Pedro, a pénz csak az alkotásra való, a felfedezésről és a kísérletezésről szól" - idézte a film hétvégi londoni bemutatója előtt Banderast a BBC hírportálja (bbc.co.uk).

"Amerikában tiltott szó a kísérletezés. Ha az ember megpendíti, hogy kísérleti film, már veheti is a kalapját" - tette hozzá a színész.

Az új filmben Banderas modern Frankensteint alakít: a pszichopata Robert Ledgard ismert plasztikai sebész, a genetikai bőrátalakítás szaktekintélye, aki villájában egy nőt tart fogva, és rajta kísérletezik.

"Horrorfilm vér nélkül" - így jellemezte produkcióját Almodóvar és ezzel Banderas is egyetért. "Pedro azt akarta, hogy az emberben rejlő szörnyeteget játsszam el, de úgy, hogy amikor borzalmas dolgokat művelek, akkor is úgy nézzek ki, mint egy kedélyes családorvos, aki aszpirint ír fel" - emlékezett a színész.

A 61 éves Almodóvar a legtermékenyebb spanyol rendezők közé tartozik. Először 1988-ban, az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén című munkája nyomán figyelt föl tehetségére a világ. Ezt később olyan nemzetközi kasszasikerek követték, mint a Mindent anyámról vagy a Beszélj hozzá, amelynek forgatókönyvéért 2002-ben Oscarra is jelölték.

Filmjeiben túlteng a melodráma, élénk színeket fest a filmvászonra, gyakran foglalkozik az identitás kérdéseivel és a szellemi instabilitás is visszatérő elem sajátos hangulatú filmjeiben. Keresztnevét már régóta nem tünteti fel a stáblistán.

"Önmagában egy műfaj. Így volt Fellinivel is: az ember úgy magyarázta, ha valami hasonlót látott, hogy +ez egy Fellini-film+. Ez történik most Almodóvarral. Szerintem ez megfizethetetlen manapság, amikor annyi film készül egy kaptafára" - mondta a színész.


A rendező ugyanakkor leszögezte, hogy még véletlenül sem gyürkőzik neki úgy egy filmnek, hogy valami vérlázítót vagy provokálót akar csinálni. Bár az nem áll távol tőle - fűzte hozzá -, hogy szimpátiát provokáljon ki egy vérlázító szereplő számára.

"Szeretem, ha az emberek napokkal a filmem megnézése után is azon morfondíroznak, hogy mit is láttak" - jegyezte meg.

A nyolcvanas évek óta csaknem két tucatnyi filmet rendezett, de nem aratott mind osztatlan sikert. A Kötözz meg és ölelj című darabot "túl furcsaként" könyvelte el a kritika. Első, Penélope Cruzzal forgatott filmje, az 1997-es Eleven hús pedig a nézőket hagyta hidegen. A Rossz nevelést azzal intézték el a kritikusok, hogy Gael Garcia Bernal főszereplésével készült filmben a rendező saját gyermekkorának bizonyos részeire tálalt gyengécske magyarázatot.

A bőr, amelyben élek azonban csaknem osztatlan kritikai sikert aratott a májusi cannes-i filmfesztiválon.

"Már nem olyan barokkos, amilyen volt. Bizonyos módon sokkal mélyebb, sokkal komolyabb, és határozottabb rendező. Energiája, pörgő személyisége viszont a régi" - elemezte barátját Banderas.

"Szeretem a hivatásomat, és egy mozifilm számos célt szolgálhat. De frissítő volt ismét Pedróval dolgozni. Kikerültem az utóbbi húsz év taposómalmából, és olyasmit csinálhattam, amivel visszajutottam a gyökereimhez, és ismét éreztem a veszély savanyú ízét a számban, azt, amikor az ember olyan vizekre hajózik, ahol korábban sohasem járt"- fogalmazott Banderas.

vehir.hu
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. ma 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? ma 12:51 Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd kultúra Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd Egy csaknem 230 éves feliratot rejtő, befalazott falfülke tanúskodik a veszprémi várnegyed Kisszemináriumának gazdag múltjáról. Az elmúlt években megújított késő barokk épület hamarosan a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár új otthona lesz, ahol díszes kódexek, középkori oklevelek, ősnyomtatványok és felbecsülhetetlen értékű kötetek kapnak majd helyet. ma 12:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.