Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Jász Attila költő kapta a Quasimodo Emlékdíjat

2011. szeptember 11. 1:10 // Forrás: MTI
A 19. alkalommal megrendezett nemzetközi költőverseny fődíját az Új Forrás irodalmi folyóirat főszerkesztője vehette át Balatonfüreden.

Jász Attila költő, az Új Forrás irodalmi folyóirat főszerkesztője vehette át a Quasimodo Emlékdíjat a Nobel-díjas olasz lírikus nevével fémjelzett balatonfüredi költőverseny szombati díjkiosztó gálaestjén; a szerző a Naptemplom villanyfényben című versével nyerte el a fődíjat 600 pályamű közül.

A 45 éves költőnek a fődíjat Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára adta át, aki köszöntőjében hangsúlyozta: évről-évre egy olasz-magyar baráti "szekta" találkozik így szeptember elején Füreden. Költők jönnek össze és olyan emberek, "akik számára a vers még jelent valamit", s akik tudják, hogy Füred életüknek "valami nagyon kedves, fontos és meghatározó élménye"; ez köti őket a városhoz és egymáshoz - mondta az államtitkár.

A 19. alkalommal megrendezett nemzetközi költőverseny különdíját Csontos János Tengerfüred és Lackfi János Egy mondat az időről című verséért kapta. Először ismeretek el a füredi költőversenyen különdíjjal életművet; a díjat Kiss Benedek költő vehette át. Oklevéllel 11 költő munkáját ismerték el. A különdíjakat átadó Bóka István (Fidesz-KDNP), Balatonfüred polgármestere, országgyűlési képviselő köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a versek is olyanok, mint a vitorlások. "Olyan vitorlások, amelyek minden év szeptemberében biztos kikötőre találnak itt Balatonfüreden" - mondta. A polgármester szerint "a versek igazi útjelzők, összekötik az időt az időtlennel, s nem igazodnak semmiféle kétes irányhoz, felfelé mutatnak". Szavai szerint minden időben a vershez fordulunk, ha menedéket keresünk. Emlékeztetett arra, hogy az 1960-as években már megrendezték az írók világtalálkozóját Balatonfüreden, 50 éve ültetett fát a Tagore-sétányon a Nobel-díjas olasz költő Salvatore Quasimodo, az egykori Lipták-házban pedig ma műfordítók dolgoznak, és viszik a város jó hírét szerte a világba. Hozzátette: a csaknem két évtizedes múltra visszatekintő Quasimodo Nemzetközi Költőverseny pedig a magyar-olasz irodalmi és kulturális kapcsolatok legrangosabb eseménye.

Cserép László, a Quasimodo Alapítvány titkára közölte, hogy idén rekord számú pályamű érkezett: 327 lírikus összesen 600 alkotással jelentkezett. Több költő pályázott Erdélyből, a Vajdaságból, Kárpátaljáról, de küldtek verset Londonból is.

Salvatore Ettorre, a budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy az emberi szó az egyik legértékesebb tulajdonunk, de a túl sok szó használata nem helyénvaló, nem szabad - mint mondta - túl sok felesleges szóval "leöntenünk" a beszélgető partnerünket. Ám a túl kevés beszéd sem szerencsés, egyensúlyt kell hát tartani a kettő között - mutatott rá, hangsúlyozva: minderről azért beszélt, hogy ráirányítsa a figyelmet arra, milyen expresszív erővel rendelkeznek a költők, milyen hatalmas kifejező eszköz "van a kezükben".

A Bertha Bulcsú-díjat - meghívásos pályázat volt irodalmi riport, publicisztika kategóriában - öt író vehette át: Dobozi Eszter, Vathy Zsuzsa, Gaál Samu, Sárközi Péter és Szigethy Gábor. A díjat Szakonyi Károly író, zsűrielnök adta át.

A díjnyertes verseket a gálaesten Alessandro Quasimodo színművész, a nagy olasz költő fia és Lukács Sándor Kossuth-díjas színművész tolmácsolta olasz, illetve magyar nyelven.

A fődíjat elnyerő költő, Jász Attila az MTI-nek elmondta: a füredi költőtalálkozónak híre, rangja van, megtisztelő számára, hogy itt és ennyi pályázó között nyerni tudott. A Naptemplom villanyfényben című verse az alkotói, művészi példaképéről, Csontváry Kosztka Tivadarról és művészetéről szól, de egyúttal saját költői "önvallomása" is.
 

vehir.hu
további cikkek
Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá kultúra Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá A Múzeumok Éjszakáján volt egy különleges program a Ruttner-ház pincéjében. Nem muzeális emlékeket, hanem a nagyon is élő punk képzőművészetből nyílt tárlat Szilágyi Zoé festőművész jóvoltából. Vele beszélgettünk a helyszínen a tőle megszokott kendőzetlen őszinteséggel, ahol szóba került a művészvilágban oly idegesítő másolás, miért festett „bosszúképeket” és hogyan valósította meg édesapja álmát halála után, hogy Afrikában láthassa testközelből az oroszlánokat. ma 18:12 Hátsó füves történetek a polgármestertől közélet Hátsó füves történetek a polgármestertől „Nehogy már ennek a kopasz törpének ne tudjatok gólt lőni!” – hangzott el régen egy Gyulafirátót – Balatonkenese focimeccsen a nézőtéren felfokozott hangulatban. De pont az ilyen őszinte, zsigeri reakciók miatt is van különös hangulata a falusi futballmeccseknek, ahol megszűnnek a társadalmi különbségek az emberek között és mindenki csak a játéknak él. Pont, ahogy az említett példa is mutatja, hiszen a kenesei kapus, aki védte akkor a hálót, Veszprém későbbi polgármestere, Porga Gyula volt. Most pedig éppen ő tartott szubjektív tárlatvezetést a Laczkó Dezső Múzeum, falusi futballéletet bemutató kiállításán, a Hátsó füvesen. 2026. június 22. 17:04 Az éjszaka, amikor bármi megtörténhet Az éjszaka, amikor bármi megtörténhet Múlt vasárnap, június 21-én volt az év leghosszabb napja. Sokan ilyenkor automatikusan a Szent Iván-éjre gondolnak, de vajon tényleg ugyanazt ünnepeljük? Ha a nyári napforduló már mögöttünk van, akkor mit is jelent pontosan a ma esti Szent Iván-éj, és mi maradt a régi hagyományból? tegnap 16:28

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.