Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Jász Attila költő kapta a Quasimodo Emlékdíjat

2011. szeptember 11. 1:10 // Forrás: MTI
A 19. alkalommal megrendezett nemzetközi költőverseny fődíját az Új Forrás irodalmi folyóirat főszerkesztője vehette át Balatonfüreden.

Jász Attila költő, az Új Forrás irodalmi folyóirat főszerkesztője vehette át a Quasimodo Emlékdíjat a Nobel-díjas olasz lírikus nevével fémjelzett balatonfüredi költőverseny szombati díjkiosztó gálaestjén; a szerző a Naptemplom villanyfényben című versével nyerte el a fődíjat 600 pályamű közül.

A 45 éves költőnek a fődíjat Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára adta át, aki köszöntőjében hangsúlyozta: évről-évre egy olasz-magyar baráti "szekta" találkozik így szeptember elején Füreden. Költők jönnek össze és olyan emberek, "akik számára a vers még jelent valamit", s akik tudják, hogy Füred életüknek "valami nagyon kedves, fontos és meghatározó élménye"; ez köti őket a városhoz és egymáshoz - mondta az államtitkár.

A 19. alkalommal megrendezett nemzetközi költőverseny különdíját Csontos János Tengerfüred és Lackfi János Egy mondat az időről című verséért kapta. Először ismeretek el a füredi költőversenyen különdíjjal életművet; a díjat Kiss Benedek költő vehette át. Oklevéllel 11 költő munkáját ismerték el. A különdíjakat átadó Bóka István (Fidesz-KDNP), Balatonfüred polgármestere, országgyűlési képviselő köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a versek is olyanok, mint a vitorlások. "Olyan vitorlások, amelyek minden év szeptemberében biztos kikötőre találnak itt Balatonfüreden" - mondta. A polgármester szerint "a versek igazi útjelzők, összekötik az időt az időtlennel, s nem igazodnak semmiféle kétes irányhoz, felfelé mutatnak". Szavai szerint minden időben a vershez fordulunk, ha menedéket keresünk. Emlékeztetett arra, hogy az 1960-as években már megrendezték az írók világtalálkozóját Balatonfüreden, 50 éve ültetett fát a Tagore-sétányon a Nobel-díjas olasz költő Salvatore Quasimodo, az egykori Lipták-házban pedig ma műfordítók dolgoznak, és viszik a város jó hírét szerte a világba. Hozzátette: a csaknem két évtizedes múltra visszatekintő Quasimodo Nemzetközi Költőverseny pedig a magyar-olasz irodalmi és kulturális kapcsolatok legrangosabb eseménye.

Cserép László, a Quasimodo Alapítvány titkára közölte, hogy idén rekord számú pályamű érkezett: 327 lírikus összesen 600 alkotással jelentkezett. Több költő pályázott Erdélyből, a Vajdaságból, Kárpátaljáról, de küldtek verset Londonból is.

Salvatore Ettorre, a budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy az emberi szó az egyik legértékesebb tulajdonunk, de a túl sok szó használata nem helyénvaló, nem szabad - mint mondta - túl sok felesleges szóval "leöntenünk" a beszélgető partnerünket. Ám a túl kevés beszéd sem szerencsés, egyensúlyt kell hát tartani a kettő között - mutatott rá, hangsúlyozva: minderről azért beszélt, hogy ráirányítsa a figyelmet arra, milyen expresszív erővel rendelkeznek a költők, milyen hatalmas kifejező eszköz "van a kezükben".

A Bertha Bulcsú-díjat - meghívásos pályázat volt irodalmi riport, publicisztika kategóriában - öt író vehette át: Dobozi Eszter, Vathy Zsuzsa, Gaál Samu, Sárközi Péter és Szigethy Gábor. A díjat Szakonyi Károly író, zsűrielnök adta át.

A díjnyertes verseket a gálaesten Alessandro Quasimodo színművész, a nagy olasz költő fia és Lukács Sándor Kossuth-díjas színművész tolmácsolta olasz, illetve magyar nyelven.

A fődíjat elnyerő költő, Jász Attila az MTI-nek elmondta: a füredi költőtalálkozónak híre, rangja van, megtisztelő számára, hogy itt és ennyi pályázó között nyerni tudott. A Naptemplom villanyfényben című verse az alkotói, művészi példaképéről, Csontváry Kosztka Tivadarról és művészetéről szól, de egyúttal saját költői "önvallomása" is.
 

vehir.hu
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. ma 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? ma 12:51 Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd kultúra Megújult a veszprémi várnegyed Kisszemináriuma, ahol több évszázados ősnyomtatványokat és kódexeket őriznek majd Egy csaknem 230 éves feliratot rejtő, befalazott falfülke tanúskodik a veszprémi várnegyed Kisszemináriumának gazdag múltjáról. Az elmúlt években megújított késő barokk épület hamarosan a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár új otthona lesz, ahol díszes kódexek, középkori oklevelek, ősnyomtatványok és felbecsülhetetlen értékű kötetek kapnak majd helyet. ma 12:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.