2010. február 5-én, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán mutatták be a Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet tagjai az új soproni fizetőeszközt, a kékfrankot. Az azóta eltelt időszak bebizonyította, szükség van erre a megoldásra, amelynek célja a Sopron és a határokon átnyúló összefüggő járások gazdaságának élénkítése.
A válság leküzdésének egyik módja lehet a helyi pénz bevezetése. A kékfrank utalvány a törvényes fizetőeszközzel együtt működik, s annak mintegy 15-20 százalékát képes kiváltani – mondta Perkovátz Tamás, az európai szövetkezet elnöke egy témában tartott előadásán.
– A világon sok helyen használnak helyi pénzt, már a XIX. század végén felmerült ennek gondolata, a csereeszköz funkciója, ami összeköti a gazdaság szereplőit. A jelenlegi rendszerben egyre inkább a banktőke javára alakul át a gazdaságunk – hangsúlyozta Perkovátz Tamás. Hogy lehet az, hogy akik a valóságos értéket hozzák létre, termelnek, alkotnak, mind eladósodnak, ezzel szemben azok, akik a rendszert működtetik, irdatlan mértékben meggazdagodnak? – tette fel a kérdést.
– 1934 óta működik egy helyi, lokális értékeket szolgáló rendszer Svájcban, amiről keveset hallani, ennek alapja a wir nevezetű valuta, ami az erős frank mellett a második hivatalos fizetőeszköz az országban. Használják, mert érdekük fűződik hozzá. Több mint 65 ezer vállalkozás tömörül egy olyan rendszerben, amelynek célja, hogy kamatmentesen működtessen egy speciális helyi valutát, ami a helyi gazdasági erőt képes dinamizálni – mutatott rá a szövetkezet elnöke. A világon mintegy 270 helyi pénz működik, ezeket 110 millió ember használja.
A soproni kékfrank 2010. május 7-én indult útjára a Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet kezelésében, amelyet 123 magánszemély és vállalkozás hozott létre 38 500 eurós alappal, a pénzügyeket a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet intézi. Jelenleg közel 600 helyen lehet fizetni vele.
A kékfrank használata olyan, mint bármilyen más utalványé, de fizetést követően nem kell lepecsételni, továbbra is forgalomban marad. A legkisebb címlet 500 forintos, s ha kell, forintban adnak vissza.
Perkovátz Tamás
A kékfrank utalvány számos előnnyel rendelkezik. Egyik, hogy a pénzintézeti haszon a régióban marad, s nem külföldre vándorol. – A magyar bankrendszernek csupán 5 százaléka van hazai kézben, azáltal a nyereség 95 százaléka külföldre megy (2008-ban 270 milliárd, 2009-ben 204 milliárd forint), ami állampolgáronként 20 400 forintot jelent – húzta alá Perkovátz Tamás. Ha ezt az összeget csak Sopron lakosságára (55 ezer) levetítjük, 1 122 millió forintot kapunk, évente ennyivel gazdagodna a város, ha saját bankban tartanák a pénzünket. – Elmondható, hogy a kékfrank utalvány használatával erősítjük a hazai pénzintézeti szektort, a gazdaságot – ismertette a számokat előadásában a szakember.
Egy másik számítást is elvégzett. A számlánkon lévő, lekötetlen pénz legjobb esetben 0,25 százalékot kamatozik, a kékfrank utalvány fedezete pedig forintban a pénzintézetben a mindenkori jegybanki alapkamattal gyarapszik. Ha a havi nettó átlagkereset Sopronban 100 ezer forint, s annak 15 százaléka kékfrankra váltható, akkor ez 825 millió forintot jelent, aminek kamata 41 millió forint évente.
A kékfrank harmadik előnye, hogy általa bővül, valamint olcsóbbá válik a hitelkínálat, hiszen a fedezetül szolgáló forint kamatozik, ennyivel csökkenhet a THM. Az utalvány célja még, hogy katalizálja a határokon átívelő kapcsolatokat, jelenleg is azon dolgoznak, hogy minél több helyen elfogadják azt a határainkon túl is.
Az előadás teljes egészében megtekinthető az alábbi videón.