Dr. Kozmann György elmondta: több irányból lehet ránézni a szívre, így ez a módszer sokkal érzékenyebb, és az aritmiák vagy a szívhalál szempontjából fontos tulajdonságokat közvetíti. Ebből megállapítható a hirtelen szívhalálra való hajlam. A készülék fejlesztése most még kísérleti szakaszban van. Eddig a hajlamot csak egy úgynevezett elektrofiziológiai eljárással lehetett megállapítani, ehhez azonban katétert kell a szívbe vezetni. Ezt többnyire csak akkor végzik, ha az illetőnek voltak szívpanaszai, a hirtelen szívhalálnak azonban gyakran nincs is előjele. (Forrás: FH)
A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán végzett kutatások során erre a diagnosztikai problémára vonatkozóan jelentős eredményeket értek el. Kidolgoztak egy újfajta „bioelektromos képalkotó rendszert”, amely a teljes szívre vonatkozóan (tehát térbélileg), minden szívütés esetében (tehát időbélileg) meghatározza az aritmia-hajlam mértékét. A berendezés jól látható lényegét egy sokcsatornás EKG adatgyűjtő egység jelenti, amely a hozzátartozó szoftverrel együtt a testfelszín 192 pontjában képes EKG jeleket meghatározni, ha kell, sok percen keresztül. Ez az a két adottság, amiből kiindulva, meglehetősen bonyolult számításokat követően az előbb hivatkozott információ kinyerhető a szív állapotára vonatkozóan, ha kell egész részletesen, ha elegendő, akkor tömör ábrázolási formában.
Eddigi tapasztalataik arra utalnak, hogy a hirtelen szívhalál bekövetkezését előkészítő hajlam sokkal korábban is megjelenhet, mint maga a tragikus esemény. Egészségesek, pl. sportolók esetén a Veszprémben használt készülék mellé még megfelelő vizsgálati protokollt kell kialakítani, hogy a mérések hitelesen tükrözzék az extrém körülmények hatását.
A Pannon Egyetem kutatói nem csupán a veszély mértékét tudják számszerűsíteni, hanem az irodalmi adatok arra utalnak, hogy már vannak terápiás módszerek, amelyek a felderített esély csökkentése érdekében bevethetők.
A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara által koordinált K+F pályázat során az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetével együttműködve elkészítette a feladathoz szükséges eszköz és értékelő szoftver működő mintapéldányát, és klinikai partnereinknél kipróbálták. A gyakorlati hasznosításhoz (ipari és egészségügyi) az elkészült rendszert azonban „technologizálni” azaz orvosi környezetben használhatóvá kell tenni, továbbá „tömeges” vizsgálatok során tesztelni, dokumentálni kell. Ennek érdekében kialakítottak egy új „szövetséget”, a Csolnoky Ferenc Megyei Kórház kardiológusaival, valamint egy potenciális ipari gyártóval.
Magyarázó
A hirtelen szívhalálról:
A hirtelen szívhalál az esetek többségében azért következik be, mert a szív mechanikai összehúzódását vezérlő/kiváltó bioelektromos folyamatok szabályszerű rendje összeomlik, a koordinálatlan elemi összehúzódások a szerv szintjén egy gyors remegő mozgást eredményeznek, ami azonban nem alkalmas arra, hogy a szív vért szállítson a szervezet különböző részeibe. Arról van szó, hogy a szív sokmilliárd sejtből, elemi kontraktilis egységből épül fel, de a vér hatékony továbbításához, a pumpa funkció kialakításához, ezek összehangolt összehúzódása szükséges. A többé-kevésbé periodikus folyamat ütemezését a szíven található „karmester funkciót” ellátó szinusz csomó indítja, majd az összehangolt összehúzódáshoz, mind a sejtek energiaszükségletének biztosításához szükséges tevékenységet a szív bioelektromos tevékenysége biztosítja. Szerencsére, az alapfunkció ellátása közben, annak a lényeges tulajdonságait megőrző, jól mérhető jelek (EKG) is keletkeznek a testfelszínen, minden pillanatban, azaz a szív „tudósít az állapotáról”, csak meg kell értenünk. A hirtelen szívhalál áldozatainak száma Magyarországon évente több 10.000 ember, tehát mindenképpen fontos probléma. Érintheti az ismert szívbetegeket, de alkalmasint lecsap az egészségesnek hitt emberekre is (ld. sportolók).
A kardiológiai méréstechnika ismer egy-két közvetett eljárást, amely valószínűsíti a hirtelen szívhalálra való hajlamot, de sajnálatos módon, a bioelektromos tevékenységet elsődlegesen bemutatni hivatott EKG hatékonysága ezen a területen erősen limitált, pedig az elmúlt évtizedben az elektrokardiográfia elméletével foglalkozó kísérletes és elméleti, modellezéses munkák nagyon sokat feltártak a hirtelen szívhalál lehetséges mechanizmusaira vonatkozóan. A sejtek, szövetek szintjén tudni lehet azokat az állapotokat, amelyek fokozott veszélyt jelentenek, de a testfelszíni mérésekből erre a hagyományos EKG csak bizonytalanul tud következtetni.
