Mint kifejtette, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Balaton
Fejlesztési Tanács (BFT) kezelésében lévő állami tulajdonú társaságban
a tervek szerint külön kft-k veszik majd át a tógazdaságok
működtetését, és a kereskedelmi és a halfeldolgozási tevékenységet. A
társaságokban 50 százalék, mínusz egy szavazati arányban lehet majd
vállalkozói tőke. A kereskedelmi tevékenységet átvevő kft a tervek
szerint szövetkezeti formában működhetne a jövőben, amennyiben sikerül
megnyerni haltermelőket, hogy szövetkezzenek az értékesítésre. Az
anyacégnél maradnak majd a közcélú feladatok, a halállomány
szabályozása, a horgásztatás, vagy a halőri teendők.
Varga László arról is beszámolt, hogy a kormány a közelmúltban 150
millió forintos kölcsönről döntött a forráshiányos balatoni cég
számára, stabilitásának megőrzése érdekében. A balatoni halászat ugyan
az elmúlt évet csekély nyereséggel zárta, de jelentős adósságállományt
görget maga előtt. Legfőbb bevételi forrása hajdan az angolna
értékesítéséből származott, amelynek jelentősége a balatoni
angolnatelepítés megtiltásának következtében tíz éve nem mérvadó. A
gazdasági nehézségekkel küszködő társaság pár éve kapott már 200 millió
forintos kölcsönt a korábbi vagyonkezelőjétől, amely követelés
nagyságrendjének erejéig jutott ez év elején a BFT 32 százalékos
kezelői joghoz.