Vasárnap hajnali kettő órakor három órára kell átállítani az órák mutatóit, és ezzel elkezdődik a nyári időszámítás. A MÁV menetrendjében ez 22 szerelvényt, 14 Magyarországról induló, illetve az országba érkező nemzetközi vonatot, valamint 8 belföldi járatot érint.
A nemzetközi vonatokat (Wiener Walzer, Kálmán Imre, Metropol, Beograd, Muntenia, Ister, Tisza) külföldön éri az óraátállítás, így ezek a járatok késéssel érkeznek a célállomásukra.
A belföldi forgalomban a Budapest-Székesfehérvár vonalon háromnegyed 3 helyett 3 órakor indul a szerelvény Székesfehérvárról, a Budapest-Szob vonalon pedig 2 óra 4 perc helyett 3 óra 4 perckor érkezik meg a szerelvény Szobra. A Budapest-Szolnok vonalon a 2 óra 20 perckor Szolnokra érkező szerelvény az átállás miatt 3 óra 20 perckor érkezik. Debrecenből 2 óra 11 perc helyett 3 órakor, Mátészalkáról 2 perc, Lajosmizséről pedig 14 perc késéssel, éjjel 3 órakor indulnak el az érintett szerelvények.
A Liszt Ferenc-repülőteret az átállítás közvetlenül nem érinti, mivel úton lévő, Budapestre tartó járata egyetlen légitársaságnak sem lesz. Hardy Mihály, a Budapest Airport vállalati és közkapcsolati igazgatója azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a légifuvarozó cégek ezen a napon léptetik életbe nyári menetrendjüket, és emiatt több úti cél irányába módosulhat a menetrend.
Az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. - azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak - a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.
A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) adatai szerint az óraátállítással évente 120 gigawattóra villamos energia takarítható meg, ez a mennyiség egy városnyi háztartás éves fogyasztásának felel meg.
