A kutatóintézet adatai szerint tízből három háztartás vásárol húsvéti csokoládéfigurát az ünnepi időszakban, ez az arány hasonló a karácsonyi figurák esetében tapasztalthoz.
A kisgyermekes háztartások helyett a negyvenes vagy idősebb háziasszonyok nagybevásárlásai mozgatják a húsvéti csokoládéfigura-, illetve a sonkapiacot.
A friss és tőkehúsok, valamint a húskészítmények hagyományosan előkelő helyen szerepelnek a hazai lakosság étrendjében, húsvétkor pedig különösen jól fogynak ezek a termékek.
A GfK közlése szerint az előző húsvéti szezonban a háztartások fele - kétmillió háztartás - vásárolt összesen 6200 tonna kötözött, füstölt, főtt, főtt-füstölt húst, illetve sonkát, mintegy hétmilliárd forint értékben.
A feldolgozott sonkatermékek fő vásárlói a 40 évesnél idősebb háziasszony vezette, valamint a nagyvárosi és a budapesti háztartások. Ugyanakkor a fiatalabbak és a kisebb településen élők körében sokkal kevésbé elterjedt e termékkör vásárlása.
A mennyiséget tekintve is az idősebb háztartások dominálnak: az 50 év feletti háziasszonyok vásárolják a teljes mennyiség mintegy kétharmadát.
A GfK szerint a lakosság körülbelül kétharmada nyilatkozott úgy, hogy a tőkehúsok és a húskészítmények vásárlása során figyel a termékek eredetére. Az életkor előrehaladtával és a magasabb végzettséggel egyre fontosabbnak tartják a vásárlók a termék hazai eredetét.
A sonkafogyasztással együtt a mustár és torma vásárlóinak száma is növekszik az ünnepek idején, az értékesített mennyiség ezekben a hónapokban mintegy másfélszerese az átlagosnak.
