José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel kedden Brüsszelben folytatott informális megbeszélése után a kormányfő bejelentette, hogy az uniós javaslattevő-végrehajtó testület szerdán vitatja meg hivatalosan a Magyarországgal kapcsolatos kérdéseket.
"Az IMF-fel történő tárgyalások megkezdése elől az akadályok lényegében elhárultak" - fogalmazott Orbán Viktor magyar újságíróknak nyilatkozva.
Hangsúlyozta, hogy a magyar parlamentnek a vállalt törvénymódosításokat lehetőleg gyorsan és egészében végre kell hajtania, és szerinte "amint az lezárult, tehát a jogszabályi változások megtörténtek, akkor meg lehet kezdeni a tárgyalásokat".
Azt viszont nem tudta megmondani, hogy az Európai Bizottság a maga részéről milyen álláspontot alakít ki szerdán. Így - derült ki egy kérdésre adott válaszából - az is az uniós testület döntésétől függ, hogy beleegyezik-e Brüsszel a pénzügyi tárgyalások megkezdésébe úgy, hogy adott esetben néhány fennmaradt vita a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé kerül.
"Ez a mai találkozó a bizottság elnökével informális találkozó volt, amelynek az volt a célja, hogy megkönnyítse a holnapi döntéshozatalt" - mondta nyomatékkal, és hozzátette: Barroso ezen a napon semmilyen kötelezettséget nem vállalhatott, hiszen annak joga a testület egészét illeti meg.
Orbán szerint mindenesetre "nagyon közel kerültünk ahhoz, hogy lényegében áttörést érhessünk el". Szerinte ez "napok, legfeljebb hetek kérdése". Kiemelte, hogy az év eleje óta megoldott kérdések száma messze felülmúlja a még meg nem oldott ügyekét.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a sajtótájékoztató után az újságíróknak kiosztott közleményében arról tájékoztatott, hogy Orbán biztosította Barrosót arról: a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét semmi sem veszélyezteti, a kormány szándéka éppen a bíróságok függetlenségének, hatékonyságának és polgárbarát működésének megerősítése.
"Mindazonáltal gyorsan és egészében végrehajtjuk a Velencei Bizottság által javasolt azon lépéseket, melyeket a kormány elfogadott" - áll a nyilatkozatban, amely szerint "a fennmaradó nyitott kérdésekben tovább folytatjuk a konzultációt az Európa Tanács intézményeivel".
A Magyar Nemzeti Bank ügyében - tájékoztatott Szijjártó - Orbán Viktor azt jelezte a bizottsági elnöknek, hogy a kormány gyorsan és egészében meghozza az eddig megküldött megoldási javaslatoknak megfelelő intézkedéseket, az Európai Központi Bankkal pedig folytatja a "biztató előrehaladást mutató" konzultációt az általa felvetett, az Európai Bizottsággal fennálló jogvitákban nem szereplő kérdésekről.
Orbán Viktor a jegybanki függetlenséggel kapcsolatban felhívta az újságírók figyelmét arra, hogy voltak olyan bizottsági aggályok, amelyekkel a magyar kormány nem értett egyet, de engedett. Így Magyarország elállt az MNB és a PSZÁF összevonását lehetővé tevő jogi szabályozástól. Két kérdés azonban fennmaradt, amelyben a magyar kormány nem engedhet - mondta a miniszterelnök. Az egyik ilyen a jegybankelnök esküje: azt le kell tennie a magyar alaptörvényre - szögezte le a kormányfő. A másik a jegybank vezetőjének a fizetése: ezt Magyarország szociális igazságossági kérdésnek tekinti - mondta. E két ügyben Orbán azt valószínűsítette, hogy a vita Luxembourgban rendeződik majd.
Ugyanebbe az ügycsoportba sorolható Szijjártó közleménye értelmében az adatvédelmi hivatallal és a bírák nyugdíjazásával kapcsolatban fennmaradt két jogvita. A kormány ezekkel kapcsolatban "tudomásul veszi, ha azok lezárására az Európai Bíróság eljárásában kerül sor". Az ott megszülető döntéseket a kormány gyorsan és egészében végrehajtja - közölte a miniszterelnöki szóvivő.
Orbán az újságíróknak adott nyilatkozatában kitért a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárásra is. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az előző napon a konvergencia-programban nyilvánosságra hozta szándékait. Meglátása szerint mind az üzleti, mind a politikai világ "otthon és a nemzetközi térben" kedvezően fogadta ezeket az elképzeléseket.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország nem egyszerűen az unió által elvárt három százalékos költségvetési hiánycélhoz akar igazodni, hanem 2012-ben 2,5 százalékra, 2013-ban pedig a 2,2 százalékra akarja leszorítani a deficitet. Magyarországnak - mondta - van elképzelése, menetrendje arra nézve, miként dolgozza ki magát "az alól az adóssághegy alól, amelyet az elmúlt években halmoztak fel a fejünk fölé".
A magyar újságíróknak nyilatkozva Orbán Viktor felidézte: amikor 2010-ben azzal a hírrel érkezett Brüsszelbe, hogy az előző kormány által tett, a költségvetési hiány mértékére vonatkozó állítások nem állják meg a helyüket, és a deficit a valóságban jóval nagyobb, azt kérte Barrosótól, "adjanak némi levegőt" Magyarországnak. A bizottsági elnök azonban egyértelműen tudatta, hogy a hiánycélokat így is tartani kell.
Orbán szerint ennek, tehát lényegében az elutasító bizottsági válasznak volt a következménye több rendkívüli intézkedés - így például a válságadók - elrendelése. A miniszterelnök megjegyezte: Európa most több vonatkozásban bajban van, Magyarországon viszont már lát okot a derűlátásra. Utalt a görög és a spanyol helyzetre. Úgy látja, hogy most a spanyolok kapnak "némi levegőt" Brüsszeltől, de - mint hozzátette - bármennyire is szurkol a jobbközép irányzatú spanyol kormánynak, azt nem lehet tudni, hogy ez a levegő elég lesz-e.
