A mostani, kísérleti lövészeten azt vizsgáljuk, hogy a Magyar Honvédségben rendszeresített különféle, páncéltörő képességekkel is rendelkező fegyverek mire alkalmasak. Például használhatók-e egy közepes harckocsi megsemmisítésére, vagy éppen harcképtelenné tételére – mondta el a lövészet negyedik napján Ocskay István mérnök alezredes, a kísérleti lövészet egyik főszervezője. A harckocsikba ember formájú bábukat is ültettek, hogy kiderüljön, az élő erőre milyen hatással van az össztűz, illetve a robbanás. A lövészkatonák kézifegyvereivel, Gepárd típusú mesterlövész puskával, valamint a BTR–80 és BTR–80/A típusú páncélozott szállító harcjárművek fedélzetére szerelt 14,5 milliméteres KPVT géppuskákkal, és 30 milliméteres gépágyúkkal tüzeltek a célokra. Ezt követte a vállról indítható rakéták tesztelése, a T-72-eseket Fagot, Konkursz és Metisz típusú páncéltörő rakétákkal vették célba. A leghatékonyabbnak a Mi–24-es harci helikopterek géppuskái és gépágyúi bizonyultak.
Ocskay István alezredes elmondta, hogy néhány héten belül elkészül a pontos jelentés, melyben technikánként értékelik ki a kísérleti lövészetet. Várhatóan javasolni fogják a T–72-es harckocsik páncélvédettségének növelését, illetve a katonai alegységek páncéltörő képességeinek fejlesztését.