– Mit tartalmaz a szeptemberi közgyűlésen elfogadott marketingstratégia?
– Ez egy támogató dokumentum, a hosszú távú integrált városfejlesztés része. Egy nagy hiányosságunkat rendezzük ezzel. Minden termék rendelkezik egy belső értéktartalommal, egy város esetében is meg kell határozni ezeket a tartalmakat. Három fő stratégiai területet különböztettünk meg, a lakosság-közéletet, a gazdaságot és a turizmust és ezeken belül találhatóak az egyes célcsoportok. Alapértékként mindenkinek ugyan azt a központi elemet kell megjelentetni, ilyen szempontból csak egy Veszprém van, a Királynék városa, a tradicionális város, ez a legfontosabb belső érték. Erre rakódnak rá az egyéb terméktulajdonságok, amik célcsoportonként változnak. A kommunikáció lényege, hogy az összes arculati elem, kommunikációs szlogen illeszkedjen a városmárkánk központi értékébe. Ezt hívhatjuk veszprémi identitásnak is.
– Mik a főbb prioritások.
– Vertikális és horizontális prioritásokat különböztettünk meg, amik az említett stratégiai területeken belül – közélet, gazdaság, turizmus – intézkedésekből állnak. A vertikális prioritások között szerepel a gazdasági integráció, a térségi együttműködés, a kultúra területén a közösség építés, a tudatformálás, a városfejlesztési projektek elfogadottságának növelése. Néhány intézkedést is megemlítenék itt, hiszen újra átgondoljuk a Veszrprém-kártyában rejlő lehetőségeket, valamint kiemelten foglalkozunk a városi rendezvényekkel, a balatoni koronával, régi és új veszprémikumokkal. A turizmuson belül a prioritások között szerepel a város turisztikai imázsának javítása többek között a vendégfogadás feltételeinek javításával, turisztikai csomagok kidogozásával, amíg a gazdaság területén a cégekkel való hosszú távú jó együttműködést határoztuk meg feladatként.
A legtöbb intézkedésünk egyébként már valamilyen formában elindult, a részletes kidolgozás és a teljes megvalósítás a tervek szerint 2020-ig történik meg.
Amíg a vertikális prioritások egy-egy stratégiai területhez, célcsoporthoz kapcsolódnak, a horizontális prioritásoknak minden stratégiai terület számára érvényesülnie kell, ilyen például a városi identitás kialakítása, a média kapcsolatok javítása, hatékony szervezetfejlesztés a városházán.
Mindezektől különálló prioritás még az integrált kommunikációs szervezet, ami egy önállóan gazdálkodó társaság lesz a jövőben, s a város kommunikációját segítheti majd.
A marketingstratégiában 19 ilyen tervezett intézkedést azonosítottunk be és körvonalztunk.
– Kik dolgoztak a kivitelezésen?
– A vagyonrendeletünk értelmében a Veszprémi Turisztikai Kft-vel kötöttük meg a szerződést és ez a társaság készítette el a marketingstratégiát, elsősorban ők, illetve alvállalkozóik dolgoztak rajta, továbbá közreműködtek többek között a Pannon Egyetem Turisztikai tanszékének a munkatársai is.
– Milyen költségkeretből biztosítják ehhez a forrásokat?
– A stratégia kialakítására fordított 15 millió forintot a most folyó belvárosi rehabilitáció finanszírozza, tehát az erre a projektre elnyert több mint 1,7 milliárd forintos támogatás része volt. A feladatok között szerepelt konferenciák szervezése, vetélkedők lebonyolítása iskolásoknak és gazdasági-turisztikai vásárokon való megjelenés. Ennek az összegnek a megtérülésével kapcsolatosan azonban nem lehet tényadatokról beszélni a marketing célja ugyanis inkább az, hogy bevonjuk az egyes célcsoportokat a veszprémi identitás átélésébe és így érjünk el nagyobb elégedettséget a lakosság, a vállalkozók és a turisták részéről. Az biztos, hogy ha nincs marketing tevékenység, annak hamar megjelennek a káros következményei.
– A marketingstratégia része az arculatterv, aminek markáns elemét képezi az új logó.
– Két körben hirdettük meg a logó pályázatot, ugyanis első körben a zsűri egyik pályamunkát sem ítélte olyannak, ami jól megragadta volna a veszprémi identitást. A második alkalommal már érkezett olyan ötlet, amit az értékelői bizottság megvásárlásra javasolt, ez alapján készült el az új logó, valamint az arculati kézikönyv, ami Jokesz Antal nevéhez fűződik. Veszprém MJV közgyűlése a vizuális kommunikáció arculati elemeit is jóváhagyta.
– Miért van szükség új logóra? A turizmus területén alig két éve vezették be a jelenlegi arculatot.
– A turisztikai és a városrehabilitációs pályázat egyszerre indult el, mindegyik kiírásban szerepelt egy új logó kialakítása, de az egyszerűbb eljárásnak köszönhetően a turisztikai pályázat gyorsabban lefutott, ezért most a városnak van egy külön turisztikai arculata.
Ez hosszú távon nem előnyös és a kommunikáció ilyen szempontból harmonizációra szorul. Az új városi logó nagy előnye például a címerrel szemben egyébként, hogy jobban alkalmazkodik a felgyorsult fogyasztói társadalom trendjébe, letisztult, jól beazonosítható, Az lenne a jó, ha ez a logó hosszabb távon a város védjegyévé válna.
