Kedd reggel. A veszprémi piac és vásárcsarnok nyüzsög az emberektől. Mindenszentekkor sokkal több koszorút és virágot láthatunk, mint az év többi szakaszában. Úgy tűnik, megy is nekik az üzlet. Próbálom megkérdezni az árusokat, mi fogy a legjobban, jobb vagy rosszabb-e a helyzet, mint tavaly, de egyik sem ér rá. Alighogy odalépek valakihez, már legalább két türelmetlen vásárló áll mögöttem sorba. Márpedig a vevő az első. Válaszokat itt nem kapok, ezért csak figyelek. Szinte képtelenség olyan pillanatot elkapni, hogy ne vásárolna valaki egy mécsest, virágot vagy koszorút, feltehetően valamelyik elhunyt szerette sírjára.
Körülnézek a belvárosban is. A Kossuth utcai virágüzletben választ kapok néhány kérdésemre. Az eladó elmondja, a koszorú fogy leginkább, abból is elsősorban a különleges szív vagy kereszt alakú. A virágok közül a barnás krizantémokat és a fehér vagy narancsszínű rózsákat vagy a csipkebogyót részesítik a vásárlók előnyben. Megtudhattuk azt is, hogy az idén jelentősen megcsappant a forgalom. A törzsvásárlók visszajárnak, de érezhetően kevesebb ember tér be az üzletbe. Az eladó ezt a belváros rehabilitációjához kapcsolódó építkezéseknek tudta be.
A Szabadság tér közelében egy fal tele van aggatva eladó koszorúkkal. A férfi, aki árulja őket szintén a visszaeső forgalomra panaszkodik. Elmondja, kevesebben vásárolnak tőle az idén, mint az elmúlt években. Vannak olyan rétegek, akik hajlamosabbak a drágább, szebben elkészített koszorút megvenni, ám a nagy átlag inkább a kisebb, szerényebb, de olcsóbb kategóriát választja, tudhattuk meg az árustól.
