A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 2012/2013-as Múzeumi Szabadegyetemének harmadik előadása 2012. november 13-án, kedden 16.30-kor kezdődik a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeumban (8200 Veszprém, Erzsébet sétány 1.). Ez előadás témája: Oroszlán, kígyó, griff – Csesznek vára és urai, előadó: Rainer Pál történész muzeológus.
Az előadás archív ábrázolások és fotók segítségével idézi fel Veszprém megye, és talán a mai Magyarország egyik legfestőibb várának múltját. A cím utalás a várat egykor birtokló legfontosabb családok címerállataira.
A vár építését a több útvonal kereszteződésénél kialakult fontos vámszedőhely indokolta. Építője minden bizonnyal Rédei Jakab, IV. Béla királyunk kardhordója volt az 1260-as években. Tőle rövidesen a nagyhatalmú Csák-nemzetség (címerük az oroszlán) kezére került az erősség, amelyet hatalmuk hanyatlásával királyaink szereztek meg. Fénykorát a (kígyós címeres) Garaiak korában élte (1390‒1482), akik Zsigmond királytól kapták adományba Cseszneket.
Ők a korábbi épületeket teljesen elbontva, azok helyébe építették fel a lényegében romjaiban ma is álló gótikus várat. A Garaiak kihaltával a Szapolyaiak, később Török Bálint és több más nemesi család is birtokolta Cseszneket, amely a török hódoltság korában végvidéki határvár lett. A török többször ostromolta (pl. 1561), rövid időre el is foglalta (1594‒1598). 1637-ben került a (griffes címerű) Esterházy család cseszneki grófi ágának birtokába. Csesznek vára a 18‒19. század fordulójáig lakható állapotban maradt. Ekkor tűzvész, majd az 1810-es móri földrengés rongálta meg.
A vár problémáktól sem mentes feltárása és helyreállítása az 1960-as évek közepén kezdődött, és máig sem fejeződött be. Pámer Nóra, Juan Cabello, Feld István, László Csaba, Rácz Miklós régészek kutatása nyomán mára már egyre többet tudunk építéstörténetéről is.
