Dr. Sebestyén Józseffel a KÖRPI megyei vezetőjével a tanfelügyeleti rendszer szükségességéről, feladatairól és megvalósításának fázisairól beszélgettünk, egyszóval az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerének kialakításával kapcsolatos kérdésekre kerestük a választ.
– Miért van szükség a tanfelügyelet bevezetésére?
– Az iskolákban folyó pedagógiai munkát a szakfelügyelet 1985-ös megszűnése óta senki nem ellenőrzi. Az iskolák belső önértékelése önmagában kevés, mivel nem helyettesítheti a külső szakmai kontrollt. A most bevezetendő értékelési (tanfelügyeleti) rendszer nem azért jön létre, hogy büntessen, hogy szankciókat alkalmazzon a tanárokkal szemben, hanem azért, hogy a köznevelés minőségének javítása érdekében segítsen, megerősítsen és fejlesszen. Az ellenőrzést végző szakértők az ellenőrzések során tehát nem a hibákat fogják keresni, hanem segítséget fognak nyújtani a pedagógiai munka fejlesztéséhez.
(archív fotó)
– Az ellenőrzés csak a pedagógusokat érinti?
– Természetesen nem. Azonban az alapvető cél a pedagógiai munka és ezáltal a tanárok ellenőrzése. Rajtuk kívül az intézmények és azok vezetőinek munkáját is értékelni fogják. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az ellenőrzések szigorúan meghatározott protokoll szerint fognak zajlani, megadott eszközökkel és értékelési szempontokkal. A szakmai részletek megalkotását – egy kiemelt uniós program részeként – az Oktatási Hivatal fogja koordinálni.
– Melyek az ellenőrzés szempontjai, alapelvei és módszerei, és hogyan képzeljünk el egy ilyen ellenőrzést?
– Ahogyan ezt a 20-as EMMI rendelet is konkrétan megfogalmazza, a pedagógusok értékelése általános pedagógiai szempontok szerint történik, hiszen nem szakfelügyeletről, hanem tanfelügyeletről beszélünk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a pedagógiai szaktudományok, valamint a Nemzeti alaptanterv általános elveinek és szempontjainak való megfelelés és az intézmény saját pedagógiai programja jelentik majd az értékelés viszonyítási alapját.
Az ellenőrzés menetét az alábbiak szerint kell elképzelni. Első lépésben két szakértő – a megyei kormányhivatalok által elkészített megyei ellenőrzési terv alapján – meglátogatja az előre kiválasztott négy pedagógus óráját, foglalkozását. Ezt követően kerül sor – az órát tartó kollégával közösen – az értékelőlapok kitöltésére. Fontos, hogy együtt, közösen elemzik a foglalkozást/tanórát és a dokumentumokat, ugyanis ezen keresztül a tanárkolléga önértékelése és az interjú is – mint ellenőrzési módszerek – kellő tárgyilagossággal valósulhatnak meg. A beszélgetés – többek között – az alkalmazott módszerekre terjed kis, szó esik a kommunikáció hatékonyságáról, megvizsgálják a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Vezetőknél a vezetői felkészültség és alkalmasság, a pedagógiai munka irányítása, a humánerőforrás-gazdálkodás, valamint a változások menedzselése jelentik az ellenőrzés szempontjait.
Ez kiegészül a kollégákkal, a szülőkkel és diákokkal való kapcsolattartás értékelésével. A módszerek tekintetében a pedagógusok értékelésének lépései egy további lényeges elemmel egészülnek ki, nevezetesen a szülők és a tantestület körében lebonyolított kérdőíves felméréssel.
Az intézményellenőrzés kiemelt területei a fentieken túl a pedagógiai program megvalósulásának, a munkamegosztás, a partnerek véleményének, a tanulók eredményének vizsgálata. Mivel az intézményellenőrzés a pedagógusok ellenőrzésére épül, csak ott kerülhet rá sor, ahol már legalább a pedagógusok 60%-a korábban átesett az értékelési folyamaton.
– Mi lesz a sorsa, a következménye az ellenőrzésnek?
– Az értékelés egy skálán történik, valamint egy szöveges résszel egészül ki, ahol a fejlesztésre szoruló területeket említik meg. A tanárok és vezetők értékelése egy elektronikus rendszerbe kerül fel, amit csak a jogosultak nézhetnek meg. Az intézmények ellenőrzésének eredménye nyilvános.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a pedagógusok értékelése nem jelent szűrést, nincs és nem lehet közvetlen munkáltatói jogkörgyakorláson alapuló következménye. Ugyanakkor az intézmény vezetője az eredményeket figyelembe veheti a kinevezés, a jutalmazás, a továbbképzések kapcsán. Az intézmény értékelését pedig az igazgató hasznosítja, beépíti a pedagógiai programba, illetve intézkedési tervet készít a javasolt fejlesztésekről.
– Hol tartanak a pedagógiai-szakmai ellenőrzési rendszer előkészítésében?
– Az ellenőrzési, értékelési folyamat szempontrendszerének kidolgozása több szakaszban, az érintettek és a szakmai nyilvánosság széles körű bevonásával, három szakaszban történik. Az első az úgynevezett standardok tesztverzióinak kidolgozása, amely ismereteink szerint október végén lezárult. Ezt követi – az Oktatási Hivatal által adott szempontok szerint kiválasztott ötven intézmény részvételével – az említett standardok kipróbálása várhatóan 2013 januárjától március végéig. A próbaellenőrzésbe bevont intézmények pedagógusainak 60 %-át is értékelni fogják az erre speciálisan felkészített szakértők. A záró szakaszok egyrészről a már kipróbált standardok véglegesítését és az ellenőrzést, értékelést végző szakértők képzésének lezárását jelentik. 2013 április és május hónapokban szakmai fórumokon továbbfejlesztik, véglegesítik a tapasztaltakat, és nyáron kerül sor a szakértők képzésére.
