Az ifjúsági élet képviselői kétnapos alakuló ülés során fogadták el az ernyőszervezet alapszabályát, mellyel mérföldkőhöz érkezett a fiatalok és a politikai élet közötti együttműködés. A tanács megalakulásával a fiataloknak lehetőségük nyílik arra, hogy az újkori magyar demokráciában először adhassanak visszajelzést a döntéshozók felé érdekeikről, igényeikről.
A Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) Budapesten, az Európai Ifjúsági Központban tartotta alakuló ülését, melyre az ország minden pontjáról érkeztek az ifjúság helyzetét szívükön viselő szervezetek. A tanácskozás során egy cél lebegett a fiatalokkal foglalkozó résztvevők előtt, hogy a hosszas előkészítések, városokat és megyéket átívelő országos konzultációk után végre létrejöhessen a Nemzeti Ifjúsági Tanács.
Ahogy azt Navracsics Tibor is hangsúlyozta a kétnapos tanácskozás pénteki megnyitóján, az országos szintű ernyőszervezet azokat a fiatalokat szólítja meg, akik nem a pártpolitikai, ideológiai dimenziókban képzelik el az érdekeik képviseletét vagy a saját jövőjüket. A közigazgatási és igazságügyi miniszter korábbi nyilatkozata szerint élhető lesz a kapcsolat a politikai élet szereplői és a fiatalok között, akik így a folyamat aktív részeseként jelezhetik igényeiket egy sikeres Magyarország megteremtéséért.
A tanácskozás tagjai fiatalos lendülettel láttak hozzá a munkának, ugyanakkor a későbbi vitákból kézzel foghatóan átérezve felelősségük súlyát. A pénteki nap a köszöntők után a NIT előkészítő bizottsága tartotta meg rövid és lényegre törő tájékoztatóját, melyből kiderült, komoly, sok esetben több éves munka állt egy-egy döntés, alapszabályi paragrafus hátterében. Ezt követően a résztvevő közel száz szervezet munkacsoportokra bontva látott hozzá az előzetesen kiküldött alapszabály mondatról mondatra történő átvizsgálásához. A párhuzamos vitacsoportok a tervezet fejezeteit egymás között felosztva dolgoztak együtt, sok esetben csak minimális mennyiségű szünetet tartva a műhelyek között, melyekbe szabad volt az átjárás. Így minden szervezetnek volt lehetősége arra, hogy saját szakterületén szerzett tapasztalatait
megoszthassa a résztvevőkkel.
A műhelymunkák során nem volt ritka az érdekek és elképzelések ütközése, ugyanakkor az előkészítő bizottság tagjai, valamint a minden egyes csoport munkáját segítő jogászok tanácsadása mellett sikerült konszenzusra jutni. A több órás, kimerítő szakmai viták után az este az elnökjelöltek és az elnökségi tagjelöltek bemutatkozásával folytatódott, melynek során a jelöltek lobbizhattak még a szavazatokért.
A szombat az előző napi műhelymunkák eredményeinek bemutatásával folytatódott, majd a közel száz szervezet részvételével kezdte el munkáját az alakuló közgyűlés, mely több mint négy órás munka, a szavazatok összeszámlálása és az eredmény kihirdetése után egyhangúlag fogadta el a Nemzeti Ifjúsági Tanács alapszabályát. A bejelentést követő tapsvihar kitörése az előrevetített történelmi esemény fontosságát jelentette. Az alakuló közgyűlés ezután szavazás útján döntött az elnök személyéről, az elnökség tagjairól, az alelnökökről, valamint a Felügyelő Bizottság összetételéről is.
A NIT célja a közös gondolkodás előremozdítása az ifjúság, az ifjúsági és az ifjúsággal foglalkozó szervezetek között, a szervezett ifjúság és a fiatalok érdekképviselete hazai és nemzetközi szinten egyaránt.
A Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke: Popper Eliza (AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány) A NIT alelnökei: Ament Balázs (Mi egy Másért Gyulai Gyermekekért és Ifjúságért Közhasznú Egyesület) Gulyás Tibor (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) A NIT elnökségi tagjai: Czérna Beatrix (Munka Világa Közhasznú Egyesület) Janzsó Ádám (Várfok Alapítvány) Kaszás András (Európai Kisebbségekért és Demokráciáért Alapítvány), Kovács Dávid (Tett-Hely Ifjúsági Egyesület) Felügyelő bizottsági tagok: Csóka Sarolta (Magyar Cserkészszövetség) dr. Jásper András (Diákközéletért Alapítvány) Kósa András Csaba (Ifjúsági Szolgáltatók Országos Szövetsége) |