Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. március 24. Gábor
Veszprém
15°C
2026. március 24. Gábor
Veszprém
15°C

Karácsonyi érdekességek

2012. december 21. 14:25
A karácsonynak különleges jelentősége van mind a keresztény, mind a nem vallásos emberek számára. Ebben az összeállításban különféle érdekességeket gyűjtöttünk össze az ünneppel kapcsolatban.

A karácsony eredete

Legtöbben a karácsonyt Jézus születésével kapcsolják össze, és innen eredeztetik ezt az ünnepet. Azonban ennek az időszaknak a története sokkal régebbre nyúlik vissza. Az év leghosszabb éjszakája december 21-re esik, ezek után a nappalok egyre hosszabbá válnak. Ennek a jelenségnek értelemszerűen mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak az emberek. Magától értetődő volt tehát, hogy ezen a napon ünnepségeket rendezzenek. A karácsony elődjéhez egészen a Római Birodalom koráig kell visszamennünk. Kivéve abban az esetben, ha a Flintstone család hiteles történelmi forrás, mert akkor egészen az őskorig, de úgy érzem ettől az eshetőségtől nem kell tartanunk. A rómaiak ebben az időszakban ünnepelték Szaturnusz istent valamint a Napisten születésének napját. Miután a kereszténység államvallássá lett, erre a hitvilágra formálták át a már meglévő pogány ünnepeket. Krisztus születését először január 6-ra tették (az örmények még most is akkor ünneplik), majd később december 25-re helyezték át.

Az idők változnak, s vele az ünnepek…

A karácsonyt a reformáció során vitték be az emberek otthonába. A vallási ünnepet már otthon is megülhették az anyanyelvükre lefordított Biblia segítségével. A karácsonyfa állításának hagyománya is ebben a korszakban terjedt el. Azóta az ünnep rengeteget változott. A vallási jellege némileg visszaszorult, és több helyen a szeretet és az összetartozás ünnepeként élik meg, nem pedig Krisztus születése napjának. Egyesekben aggodalomra ad okot az ünnep egyre inkább anyagiassá váló, a drága ajándékokról szóló mivolta. Szerencsére senki sem mondja meg, hogy más hogy ünnepelje a karácsonyt, úgyhogy ezen bármikor lehet változtatni, ha máshol nem legalább a saját családunk körében.

Ki az a Télapó?

A 19. században jelent meg Santa Claus, azaz a Télapó legendája. A szakálas piros ruhás figura Szent Miklós és Karácsony apó összegyúrásából született. A karakter első, többé-kevésbé kiforrott változatát egy amerikai karikatúristának, Thomas Nast-nak köszönhetjük. A ma ismert Télapó végleges változatát Haddon Sundblom grafikusművész alkotta meg a Coca Cola cég megrendelésére. Az azóta ikonikussá vált figurának az elterjedésében a „Santa Claus Is Coming to Town” című dal is rengeteget segített.

Tilos a karácsony?

Nem gondolnánk, hogy a történelem folyamán volt valaha olyan korszak, mikor a karácsony megünneplését betiltották. Pedig ez megtörtént már egyszer. Oliver Cromwell, a rövid életű Angol Köztársaság vezetője 1647-ben megelégelte, hogy a szent napon mindenféle erkölcstelen mulatságokat rendez a nép. A karácsony megünneplését ezért betiltotta, és csak halála után, 1660-tól lehetett Angliában újra ünnepelni.
Magyarországon a szocializmus idejében az egyházellenesség egyik megnyilvánulása volt a karácsony helyett a „fenyőünnep” bevezetése is, amikor is nem a Jézuska, hanem a szívet melengető nevű „Gyed Maroz” (Fagy apó) hozta az ajándékot.
Szerencsére ezt a „vas és Aczél” hangulatú ünnepet 1988-ban felváltotta a hagyományos karácsony.


Oliver Cromwell

Magyar karácsony

Habár az angolszász kultúra hatására rengeteget változott az ünneplés módja, azért a magyar karácsony többé-kevésbé ugyanaz maradt. Ugyan már ritkán látni olyat, hogy az ekkor használt abroszt tavasszal vetőabrosznak használják és már a gazdaasszony is felállhat az asztaltól, de az ételek között még mindig fontos szerepe van a bejglinek, a halnak és az almának. Magyarországon az ajándékozás december 24-én, azaz szentestén zajlik, és eredetileg nem a Télapó, hanem a Jézuska jön el hozzánk.
Vannak olyan hagyományok is, amik lassan kivesznek. A Betlehemezés még él az iskolai ünnepeken, a házról házra járó változatával azonban már ritkán találkozhatunk. A hagyományosan december 26-tól kezdődő regölés pedig szinte teljesen eltűnt az utcákról. Ilyenkor az emberek hagyományosan házról házra jártak, jókívánságokkal és énekekkel halmozták el az ott lakókat, némi adományért cserébe.


regősök

Horák János
további cikkek
Freddie: A saját tüzemből adok, de ettől nekem nem lesz kevesebb kultúra Freddie: A saját tüzemből adok, de ettől nekem nem lesz kevesebb Március 28-án Veszprémben, az Agóra Veszprém Kulturális Központ színpadán lép fel Fehérvári Gábor Alfréd, azaz Freddie, méghozzá a „Lélekbúvár – belső tűz” című országos turné részeként. Az est egy olyan koncertként épül fel, amelyben a dalok és a személyes gondolatok egymást erősítve jelennek meg. „Valami igazat, valódít adunk, mindenféle sallang nélkül” – fogalmaz a koncertről, amelynek középpontjában az önmagunkba vetett hit és a belső erőforrások keresése áll. tegnap 0:25 68 emberrel 27 órányi izgalmas beszélgetés egy kötetbe sűrítve kultúra 68 emberrel 27 órányi izgalmas beszélgetés egy kötetbe sűrítve A képernyőről a lapokra költözött a veszprémi StúDió podcast. Dióssy László és Wéber László népszerű beszélgetőműsorából a páros kiválasztott 68 „megkerülhetetlen” embert, akiknek az interjúit kötetbe foglalták. A péntek délután a Betekints Hotelben tartott bemutatón több érdekes és olykor megmosolyogtató kulisszatitkot is felfedtek a szerzők a könyvről. 2026. március 21. 13:11 Egy jegy, egy esély – színházi összefogás Simi gyógyulásáért kultúra Egy jegy, egy esély – színházi összefogás Simi gyógyulásáért Simi egy ritka genetikai rendellenességgel született, tízéves, életvidám kisfiú, aki – minden nehézség ellenére – tele van álmokkal. Szeret sütni-főzni, horgászni, barátaival időt tölteni, és legnagyobb vágya, hogy egyszer önállóan járhasson, szabad életet élhessen. 2026. március 18. 16:21

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.