A Bakony rengetegeiben az üvegkészítés mestersége, az üveghuták működése évszázados hagyományokra tekint vissza. A bakonyi üvegcsűrökben különböző zöldes és fehér színárnyalatú patika- és borosüvegek, poharak, kerek ablaküvegek készültek ‒ kezdetben kivált használati célra.
A 18‒19. században többek között Lókúton, Pénzeskúton, Somhegyen, Németbányán, Városlődön, Úrkúton működtek üveghuták. Ezek a települések nagyrészt az üvegcsűrök- üvegbányák létesítésének köszönhetően alakultak ki, és olykor nevükben is őrzik az itt folytatott mesterséget. Az erdőségek révén kötődtek a veszprémi püspökséghez, az Eszterházy és Zichy családokhoz, akik gyakran a megbízók is voltak. Az üvegesmesterek és családok német és cseh területekről érkeztek, életük során sokat vándoroltak, ugyanis az üveg készítéséhez nagy mennyiségű fára volt szükség – és ennek kitermeléséhez folyamatosan új erdőterületeket kellett meghódítani. A bakonyi üveghutákból fennmaradt legismertebb, úgynevezett „somhegyi üvegek” igazi mesterművek, amelyek virágmotívumos, állatalakos, monogramos, csiszolt díszítéssel készültek.
A bakonyi huták hagyományaira épült a 19. század második felében az ajkai üveggyár, melynek alapítója Neumann Bernát volt, akitől a század végén Kossuch János örökösei vették meg az üzemet, és igen hamar fel is virágoztatták. A gyár számtalan nehézséget átvészelve a mai napig működik.
A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 2012/2013-as Múzeumi szabadegyetemének ötödik előadása a 2013. január 8-án, kedden 16.30-kor kezdődik a Laczkó Dezső Múzeumban (8200 Veszprém, Erzsébet sétány 1.). Ez előadás témája: Üveghuták a Bakonyban. Előadó: Dohnál Szonja művészettörténész muzeológus.
