Kék statisztika: javul a közlekedési morál

A legfrissebb baleseti statisztikák arról tanúskodnak, hogy kedvezőek a változások a hazai közlekedésben – nagyobb a rend és a biztonság az utakon, mint korábban. Az idén januártól júliusig hazánkban harmadával kevesebben haltak meg közlekedési balesetben, mint a múlt év hasonló időszakában. Megyénkben - szeptember hónapot bezárólag - 25 százalékkal csökkent a halálos áldozatot követelő tragédiák száma. A súlyos sérüléses balesetek száma 27 százalékos csökkenést mutat. A könnyű sérüléses esetek számában csekély, öt százalékos emelkedés mutatható ki. Figyelemreméltó változás az is, hogy jóval kevesebb az ittas vezetők által okozott balesetek száma. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 16 százalékos a csökkenés.

A statisztikák igazolják a közlekedők ellenőrzésében és a baleset-megelőzésben bevezetett év eleji változásokat. Korábban évekig elsősorban kéréssel, figyelmeztetéssel, viszonylag csekély összegű pénzbírsággal próbálta a Rendőrség a szabályok betartására, vagyis testi épségük, életük megóvására késztetni a járművezetőket. Ez azonban – legalábbis a statisztikai adatok szerint – nem hozott áttörést. A személyi sérüléssel járó balesetek száma országosan nem csökkent. Az ezredforduló óta lényegében változatlanul elkeserítő, szomorú képet tártak elénk közlekedési kultúránkról az utak "fekete krónikái".

Mindez világossá tette: új módszerekre, több ellenőrzésre, kevesebb elnézésre, magasabb büntetési tételekre - ha úgy tetszik: több szigorra – van szükség, és persze a kiskapuk bezárására. Arra például, hogy a szabálysértők ne tudják a joghézagot kihasználva elkerülni a felelősségre vonást. A tervezett módosításokkal nem mindenki értett egyet. Az objektív felelősség, és a "több százezres gyorshajtási bírság" hírére komoly viták robbantak ki. Sokan vélték úgy, hogy mindez nem más, mint a közlekedők újabb megsarcolása. A zéró tolerancia elve - amely szerint a csak egyetlen korty alkoholt fogyasztott sofőrök is búcsút mondhatnak jogosítványuknak - szintén sokak ellenszenvét vívta ki. Érveltek nyugat-európai példákkal, személyiségi jogokkal és a túlszabályozás veszélyével. Ezekkel az érvekkel álltak szemben a szikár tények. A múlt években falunyi ember, összesen ezerkétszáz férfi, nő és gyermek vesztette életét közlekedési balesetben. A végzetes karambolok többségének hátterében a gyorshajtás, az ittas vezetés, a szabálytalan előzés és kanyarodás, a figyelmetlenség, a türelmetlenség, a felelőtlenség, vagyis az emberi hibák sokasága állt.

Hazánkban az életeket követelő tragédiák mellett ezrek sérültek meg súlyosan közlekedési balesetben. Közülük sokan néhány napos, hetes kezelés után gyógyultan elhagyhatták a kórházat. Azt kevesebben tudják, hogy százaknak, ezreknek a "csak" súlyos sebesülés is maradandó károsodást, ezzel együtt egzisztenciális, magánéleti válságot, tragédiát okozott a baleset során elszenvedett "testi-lelki" sérülés. Az országos statisztikai adatok szerint tavaly az első fél évben 605-en vesztették életüket az ország közútjain. Az idén januártól júniusig 188-cal kevesebb, 417 fő halt meg az ország útjain.

A szigor nem a közlekedők ellen, hanem éppen értük való. Nem szabad ugyanakkor arról sem megfeledkezni, hogy az elmúlt időszakban elért "eredmények" nem kizárólag az új szabályoknak és a rendőrségi intézkedéseknek köszönhetőek, hanem maguknak a közlekedőknek is. Hiszen a közlekedés nem csupán rendőrségi, hanem társadalmi ügy is, ezért az összes résztvevő – gyalogosok, kerékpárosok, motorosok, úrvezető, hivatásos sofőrök – megértése, együttműködése nélkül, önmagában a rendőri szigor, a korszerű jogszabály nem vezetett volna eredményre. A Rendőrség továbbra is a közlekedők segítségét tartja a legfőbb feladatának.

A baleseti statisztika javulása, a tragédiák csökkenő száma, a kevesebb sérülés, a hazai közlekedésben tapasztalható kedvező változások így azt is jól példázzák: összefogva, együtt, belátással, türelemmel, megértéssel elérhetjük, hogy végre tényleg az életé legyen az előny az utakon!

(Zala Megyei Baleset-megelőzési Bizottság)