A kiadások csökkentésének nagy részét a közalkalmazottak és a köztisztviselők 13. havi bérének megvonása és béreik befagyasztása adja a hármas számú költségvetési tervezetben. Jelen állás szerint úgy tűnik, az önkormányzatok összesen 192 milliárd forinttal költhetnek majd kevesebbet 2009-ben. A közszolgáltatásban az állami normatívák csökkenésével számolhatunk. A pénzügyi fűnyíró leginkább a bölcsődék, az iskolák, szakiskolák, hajléktalanszállók, okmányirodák költségvetését érinti. Ők - a költségvetési normatíva csökkentése miatt - biztosan kevesebb pénzből gazdálkodnak 2009-ben, illetve az oktatási intézmények 2010 első nyolc hónapjában is.
130 milliárddal
kevesebb az egészségügynek
Ha a hármas változat befutó, akkor a 2009-es költségvetés nominálértékben 30 milliárd forinttal ad kevesebbet az egészségügynek. A gyed révén 66 milliárdot vonnak ki, a jövőre tervezett 4,5 százalékos infláció pedig további 60 milliárd forinttal több költséget jelent majd.
A háziorvosi rendszer 4 milliárddal kap kevesebbet a tervek szerint, jelenős a mínusz a járóbeteg-ellátásban, de a vérellátó, a mentőszolgálat és a gyógyfürdőellátás is megsínyli majd a válságot. Továbbá bizonytalan egyelőre, miképp alakul majd az egészségügyben dolgozók bérezése.
Pesti Imre, a Fidesz egészségügyi szakpolitikusa egyenesen halálosnak nevezte ezt a költségvetési módozatot. Mint mondta, ez a költségvetés emberáldozatokat, emberéleteket fog követelni, ezért ez a költségvetés nem az életé, hanem a halálé – fogalmazott Pesti Imre.
A fideszes képviselő szerint rendkívül súlyos,
katasztrofális, már-már brutális megszorítás érinti az egészségügyet 2009-ben,
hiszen a jövő évi költségvetés mintegy 100-130 milliárd forintot von ki az
ágazatból. A jövő évi költségvetés vélhetően a teljes egészségügyi
finanszírozást lehetetlen helyzetbe hozza, aminek következtében egy év alatt
megduplázódhat a kórházak adósságállománya. A kórházak 30 százaléka jelenleg is
csődben van, és ez az arány drasztikus mértékben növekedni fog – erre korábban
a Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke is felhívta a figyelmet, Vehírnek adott
interjújában.
Sokkoló továbbá, hogy már a Semmelweis Orvostudományi Egyetem dékánja szerint is
olyan munkaerőhiány kezd kialakulni az egészségügyben, amely már-már
lehetetlenné teszi ellátást, hiszen az alacsony fizetések miatt egyre többen
hagyják el a pályát.
Csökken a nem állami fenntartású oktatási intézmények normatívája
Újabb osztályösszevonások, iskolabezárások következhetnek
Az állami vagy önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények kasszájánál is soványabb lesz a nem állami fenntartású, többségükben egyházi óvodák, általános iskolák, középiskolák, szakiskolák pénzügyi kerete. Ők a költségvetés korábbi változatában még jogosultak lettek volna a kiegészítő költségvetési hozzájárulásokra. Ezek közé tartozik az iskolai vagy a külső gyakorlati képzés támogatása a szakiskolákban és a szakközépiskolákban, ahogy az óvodai, iskolai gyógypedagógiai nevelés is. A Pénzügyminisztérium úgy módosította a korábbi elképzeléseket, hogy megvonta a jogosultságot a nem állami közoktatási intézményektől a kiegészítő közoktatási normatívákra.
A veszteségeket mindössze az a 20 milliárd forint ellensúlyozhatja, amelyet az Oktatási Minisztérium költségvetésében különített el a kormány a kiegészítő támogatásra. Az alapítványi iskolák viszont ilyen támogatásra nem tarthatnak igényt.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) már a költségvetési vita első napja után aggályait fejezte ki. Véleményük szerint összeomolhat a közoktatás mint közszolgáltatás, ha a jövő évi költségvetésben beterjesztett normatívacsökkenés megvalósul. Ezt Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke mondta budapesti sajtótájékoztatóján. Kerpen Gábor ezért egyébként kedden levélben fordult a társszakszervezetekhez, együttes fellépést kérve tőlük.
A PDSZ elnöke a költségvetési törvény legutolsó változatát
"elképesztőnek" nevezte. A normatívák jelentős része reálértéken 8-9
százalékkal csökkenhet, ami meglátása szerint elfogadhatatlan, hiszen az
osztálylétszámok további növekedését, osztályok összevonását és további
intézmények bezárását eredményezheti.
A Fidesz nem támogatja a költségvetést
A Fidesz jelenlegi formájában nem támogatja a 2009-es költségvetési törvényjavaslatot, mert az nem kellően megnyugtató abban a tekintetben, hogy Magyarország meg tudja állítani a gazdasági válságot, mondta Kósa Lajos. Az ellenzéki párt szerint a jövő évi költségvetéssel az emberek biztonsága kerül veszélybe, mivel a tartalékok jóval kisebbek annál, hogy az előterjesztésben szereplő megszorító csomagot át tudják vészelni. Összefoglalva úgy látják, a családok mindennapjait és közlekedését érintő támogatásokból 90 milliárd, a bérekből 120 milliárd, a nyugdíjakból és az egészségügyből 170 milliárd, az önkormányzatoktól 150 milliárd forintot vesz el az állam. E mellett a kistérség, mint olyan értelmetlenné válik, olyan alacsony lesz a finanszírozása.
Az ÁSZ szerint szigorúbb költségvetés indokolt
A jelenleginél is borúlátóbb költségvetési tervezetet szorgalmaz az Állami Számvevőszék elnöke. Kovács Árpád a Gazdasági Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy főleg a költségvetés tartalékának felhasználását kötnék szigorúbb szabályozáshoz. Mivel szinte lehetetlen kiszámítani a jövő évi folyamatokat, ezért az ÁSZ szerint fontos lenne azzal is kalkulálni, hogy még a reméltnél is kisebb adóbevételek jönnek be, és jelentősen, akár 2 - 2,5 százalékkal is magasabb lehet a várakozásokhoz képest a munkanélküliség mértéke. A korábbi 3 százalékos gazdasági növekedésnél, és a mostani 1 százalékos csökkenésnél is majdnem ugyanakkora társasági adóbevétellel számol. Másrészt úgy vélik arról sem szabad megfeledkezni, hogy a növekvő munkanélküliség kisebb fogyasztást jelenthet, arról nem is beszélve, hogy a több munkanélküli magasabb kiadást jelent majd az állami költségvetésnek.
Az Állami Számvevőszék elnöke kifogásolta továbbá, hogy a költségvetés tervezésekor nem középtávú eredményekkel nem számoltak. Kovács Árpád szerint a kabinet illetve az Országgyűlés folyamatosan nem tartotta be a költségvetés tervezésének törvényi feltételeit.
