Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a három pillérből álló program sok elemében logikusan egymásra épül, és nem rontja az ország pénzügyi stabilitását. Örvendetes az is, hogy nem csökkenti lényegesen a devizatartalékokat, amelyeket az EU-transzferek, az uniós források még folyamatosan pótolhatnak is - fejtette ki. Nagy kérdésnek nevezte ugyanakkor, hogy a program mennyire segíti a növekedést, mert az intézkedésektől a beruházási hitelkereslet még nem indul be. Amíg a belső kereslet, a fogyasztás nem bővül, nem nőhet jelentősen a hiteligény sem - fűzte hozzá.
Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója úgy ítélte meg, hogy a várakozásokhoz képest konzervatív megoldást terjesztett elő az MNB, olyat, amely alkalmazkodik a piaci lehetőségekhez. Fontosnak nevezte, hogy az MNB kéthetes kötvényállományát mennyiségileg nem korlátozták, így a kéthetes kötvény kamata marad az irányadó a piacon. Egyúttal az MNB devizatartalékának csökkenése sem lesz nagyobb, mint amennyit még a piac el tud fogadni, és a forint várható árfolyama szempontjából is megnyugtató a csomag - mondta a vezető elemző.
Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint a csomag növekedésösztönző hatása kétséges, pedig ez lett volna az egyik alapvető célja. Mértéke elfogadható, de kétségtelen, hogy az első két pillér kidolgozottabb, tisztázottabb, mint a harmadik - tette hozzá. Megjegyezte ugyanakkor: a 2 százalékos kamatfelár nem biztos, hogy a kereskedelmi bankok számára vonzóvá teszi a kkv-k hiteleinek bővítését, még az sem biztos, a bankszövetség részt vesz a hitelprogramban. Érdekes lesz annak a tényleges megoldása is, hogyan csökkentik majd a devizatartalékote - tette hozzá.
Az Equilor, MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti, hogy a bejelentett program értelmében maximum 3 milliárd euróval csökkenne az MNB devizatartaléka, ami nem jelentős tétel a 36 milliárd eurós tartalék fényében, ezért arra számítanak, hogy a negatív forintpiaci hatást pozitív mozgások követhetik. További pozitívum a forint szempontjából, hogy a lakossági devizahitelesek számára most nem készült program, valamint elmaradtak a jelentős méretű kötvényvásárlásokat érintő bejelentések, amelyek "lebegtetése" borzolta a piaci szereplők kedélyeit. Kifejtik: eszközoldalon, a külföldi követelések alatt február végén 10 ezer 186 milliárd forintot tartalmazott az MNB mérlege, ez jelenti a devizatartalékot. Ez az összeg azonban nem bankjegyekben vagy lekötetlen betétben van, hanem alapvetően AAA-besorolású - például német - államkötvényekben, amelyek jelképes, 0-1 százalékos hozamot adnak, forrásoldalon azonban a legnagyobb tényezőt a 4400 milliárd forint értékű kéthetes MNB-kötvény jelenti, amire a jegybanki alapkamatot fizeti az MNB, most 5,00 százalékot - hívja fel a figyelmet az Equilor. Emlékeztetnek rá: a törvény szerint az MNB veszteségét a rákövetkező évben mindig a költségvetés állja. Azzal, hogy 3600 milliárd forintra szeretnék szűkíteni a kéthetes kötvények mértékét, lesznek olyan fordulók, amikor a befektetők nem újítják meg a lejáró kötvényeket. Ebben az esetben az MNB a devizás kötvényeket eladja, a befolyó euróból és más devizából pedig kifizeti a kéthetes kötvényeket forintban. Az MNB döntése alapján a felszabaduló összegeket piacon kívül (devizaswapok révén) váltják forintra, hogy a lejáró kéthetes kötvényeket törlesszék. Emiatt a forinterősödés mértéke limitált maradhat az Equilor szerint. A befektetők a felszabaduló kéthetes kötvények ellenértékét elhelyezhetik a jegybank egynapos betétjében, amely az alapkamathoz képest 100 bázisponttal alacsonyabb kamatot ígér (jelenleg 4,00 százalékost); illetve átforgathatják állampapírba vagy más hazai kötvénybe; de úgy is dönthetnek, hogy az itt parkoltatott pénzt devizára váltják. Ez utóbbi opció előre meg nem határozható mértékű forintgyengülést válthat ki, figyelembe véve a hazai devizapiac napi átlagos, néhány száz millió eurós forgalmát - jelzi az Equilor. A bankokat első körben negatívan érinti a kéthetes kötvények korlátozása, hiszen ez valamelyest csökkenti majd a nettó kamatbevételt, ám a felszabaduló összegeket az állampapírpiacon is elhelyezhetik - hívják fel a figyelmet.
A egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó két vezető közgazdásza, Neil Shearing és William Jackson a csütörtökön bejelentett MNB-csomagtervet elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a magyar kis- és középvállalkozások hitelellátásának élénkítését szolgáló, a kereskedelmi bankok által nulla százalékos kamattal felvehető 250 milliárd forintos jegybanki keret meglehetősen csekély e vállalati kör teljes adósságállományához képest. A cég két elemzőjének számításai szerint a kedvezményes kamatú hitelösszeg e vállalati kör kötelezettségeinek hozzávetőleg a 7 százalékát teszi ki. Shearing és Jackson hangsúlyozta azt is, hogy a Bank of England - a brit jegybank - hasonló struktúrájú hitelezés-ösztönző kezdeményezése révén kínált pótlólagos kereskedelmi banki hitelek kereslete meglehetősen lanyha a brit vállalkozások részéről az eddigi adatok alapján. Ennél fontosabb tényező azonban, hogy a magyar bankrendszerben már most is forintlikviditási felesleg van, a hitelezés élénkülését pedig inkább a pénzügyi válság előtti időszakban folyósított, mára rosszhitel-állománnyá vált kölcsönök magas aránya korlátozza. A Capital Economics londoni elemzőinek becslése szerint a nem teljesítő kinnlevőségek mára a magyar bankrendszer teljes követelési portfoliójának 16 százalékát teszik ki. A kis- és középvállalatok devizahitel-kitettségének enyhítésére hivatott, ugyancsak 250 milliárd forintos - aktuális forintárfolyamot alkalmazó - átváltási keretről a ház londoni közgazdászai azt állapították meg, hogy e programelem meglehetősen jelentős méretű, a célzott vállalati csoport devizaalapú kötelezettségeinek hozzávetőleg a 15 százalékával ér fel.
A Capital Economics közgazdászai szerint ugyanakkor mivel a devizaalapú hitelek nem kedvezményes árfolyamú átválthatóságáról van szó, a lehetőséggel élő vállalatok számára ez a kezdeményezés a teljes adósságterhet tekintve nem nyújt sok könnyebbséget, tekintettel arra, hogy a forint meredeken gyengült a devizaalapú hitelek folyósítása óta eltelt években, és ez az árfolyamveszteség érvényesülni fog a devizahitelek forintosítása során.
Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcsoport, a 4cast közgazdászainak értékelése szerint az MNB-program sikere szempontjából fontos kérdés, hogy a magyar kereskedelmi bankok milyen mértékben lesznek hajlandók csatlakozni a kezdeményezéshez a program jelentette csökkentett kockázati prémium mellett. A cég elemzőinek várakozása az, hogy a banki részvétel aránya valószínűleg alacsony lesz még abban az esetben is, ha a kormány nyomást gyakorol az állami tulajdonú bankokra. A 4cast szakértői kiemelték azt a véleményüket is, hogy a bejelentett intézkedések nyomást gyakorolnak majd az MNB mérlegére, mivel a jegybank a kéthetes MNB-kötvényben elhelyezett pénzekre a jelenlegi 5,00 százalékos alapkamatot fizeti, miközben nulla százalékos hitelkeretet ajánl a kereskedelmi bankoknak, emelve a forintlikviditást. Ez pótlólagos államháztartási költséget is jelent, mivel az MNB veszteségeit a költségvetésnek meg kell térítenie - hangsúlyozták a csütörtökön bejelentett MNB-programot kommentálva a 4cast közgazdászai. A ház szakértői szerint a jelenlegi, 5,00 százalékos MNB-alapkamatot figyelembe véve a program összesen 500 milliárd forintos két fő elemének éves költsége 25 milliárd forintra jönne ki, feltéve, hogy a megjelenő pótlólagos likviditás jórészt a kéthetes MNB-kötvénybe, és nem állampapírba áramlik. A 4cast szakelemzőinek várakozása szerint mindemellett a program várhatóan lefelé ható nyomást gyakorol a piaci kamatokra, és ilyen módon gyakorlatilag bizonyos mértékű monetáris enyhítésnek felel meg, bár tekintettel a szóban forgó összegekre, ez nem lesz jelentős tényező. A ház szakértői szerint a fő kérdés az, hogy várható-e az MNB-programból olyan mértékű növekedési többlet és ennek révén államháztartási bevételnövekmény, ami túltesz a költségeken. A Bank of England hitelezés-ösztönző finanszírozási programjának eredményéből kiindulva a nettó hatás valószínűsíthetően nem lesz nagy, de e nettó hatás lehet akár pozitív is - vélekedtek a 4cast elemzői. Az MNB programjának ismertetése után javult a magyar államadósság-törlesztés leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása - az egyik legfőbb államadós-kockázati mutató - a londoni kereskedésben.
Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar CDS-tranzakciók középárfolyama a csütörtöki késői jegyzésben 367 bázispont környékén mozgott a 373,7 bázispontos előző záró után. A hét elején 395 bázispont feletti napközbeni csúcsértékeket is mértek a londoni kereskedésben. A csütörtökre kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre most 367 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, csaknem 30 ezer euróval olcsóbban a hét eleji jegyzéseknél.
