Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A legfőbb érték a gyorsaság volt

2013. április 10. 9:18
Öt éves a vehir.hu, ennek kapcsán beszélgettünk a híportál korábbi főszerkesztőjével és alapító tagjával, Zatkalik Andrással.

- Öt évvel ezelőtt, a vehir.hu indulásakor a veszprémi online médiában még nem volt jelen annyi szereplő, mint ma. Hogyan emlékszel vissza a kezdetekre?

- A vehir.hu alapító csapata akkoriban a Rádió Jam jogutódjában, a Klubrádióban dolgozott.  Amikor felmerült az igény arra, hogy a városban legyen egy jobboldali gondolkodású, szemléletű hírportál, szervezkedésbe kezdtünk. A kezdetekben Füssy Angéla volt a főszerkesztő, az alapító csapatnak tagja volt még Beke G. László, aki most a Balaton Vehirrel foglalkozik, illetve mi, a négy Zatkalik (feleségem: Zatkalik-Peresztegi Virág, fiaim: Dávid és Dániel). Sokszor meg is kaptuk, hogy családi vállalkozás lett a vehir.hu, de persze a gazdasági működéshez semmi közünk nem volt.

Az első irodánk az SZMT-székházban működött, amit saját zsebből díszítettünk fel. Persze a munkához szükséges felszerelés a rendelkezésünkre állt, még ha egyes eszközök - főleg a fényképezőgépek - tudásával nem is lehettünk elégedettek.  Az eredeti terv szerint az én feladatom az lett volna, hogy publicisztikákat írjak, de aztán annyira összesűrűsödtek a dolgok, hogy mindenből ki kellett vennem a részemet. Azt tűztük ki célul, hogy mindennap fejenként legalább három hír jelenjen meg. Foglalkoztunk gazdasági témákkal, voltak eseménytudósítások, sport. Arra egyébként különösen büszke vagyok, hogy Dávid fiam a mai napig tagja a vehir.hu csapatának, és jó munkát végez a sportrovatban.

A legfőbb értékünk a gyorsaság volt. Sokszor előfordult, hogy előbb megjelent a cikk, aztán kezdtük el átnézni és kijavítani a hibákat. Az volt az elsődleges szempont, hogy minél előbb eljussanak az olvasókhoz a hírek. Próbáltunk mindenhol ott lenni.

Sokat adtunk arra, hogy az emberek megismerjék a Vehirt. Voltak szórólapok, bögre, golyóstoll. Minden módon megpróbáltunk népszerűsíteni az oldalt.

- Milyen volt a hangulat? Nem okozott problémát, hogy együtt dolgozott a család?

- Egyáltalán nem. Ráadásul mindenki külön dolgozott, szinte nem is volt olyan alkalom, hogy mind a négyen bent ültünk, és akkor is mindenki a saját kis laptopjára figyelt. Konfliktusok inkább abból lehettek, hogy Angéla nagyon vehemensen irányította a szerkesztőséget, maximalista volt - ezt nem a szó rossz értelmében mondom. Előfordult, hogy hajnali kettőkor hívott - persze az újságíró életében a munkaidő nem nyolc vagy tizenkét órás, hanem 0-24 tart, ezt tudomásul kellett venni.

A kezdő csapat lendülete és lelkesedése mindenkit vitt előre. Harmincöt éves tapasztalattal a hátam mögött is úgy éreztem, hogy meg akarom mutatni, mire vagyok képes, és meg is tudom mutatni. Persze voltak apróbb nézeteltérések. Nem volt idő udvariaskodni.

- Akkoriban indult a Napló webes kiadása is, ami mögött egy nemzetközi sajtóvállalat állt. Hogyan tudott egy olyan kicsi, helyi médium versenyre szállni ezzel, mint a Vehir?

- Mindannyian a kezdő csapatban “hétpróbás gazemberek” voltunk, megvolt a gyakorlatunk, a kapcsolatrendszerünk, ez nagyon fontos.

- Milyenek voltak a visszajelzések az olvasók részéről?

- Az első időszakban nem tudtunk moderálni, és egymás után jöttek a csúnya szavakat használó kommentelők. Trollok mindenhol vannak, ha az ember egy betűt téveszt, már azt is megkaptuk.  Ezután vezettük be, hogy csak regisztráció után lehetett hozzászólni a cikkekhez. Megvoltak a szokásos gyerekbetegségek, menet közben kellett kitalálni a megoldást a felmerülő problémákra.

Azokban az időkben sok kommentet kaptunk az akkori ellenzéktől, közülük néhányról így utólag el kell ismernem, hogy nekik volt igazuk. Dörgedelmek mindig voltak, de sajtóper egy sem.

- Most, 2013-ban már egészen máshogy néz ki az online világ. Elterjedtek a blogok, több portál indult azóta, megkerülhetetlen tényezővé nőtte ki magát a Facebook... Most, ilyen körülmények között is belevágnál?

- Bele, persze. Nyilvánvalóan az embernek fel kell frissítenie a technikai tudását. Ha most hirtelen visszakerülnék például a rádióba, egy-két napig biztosan zavarban lennék, hogyan kell hangot vágni. De kitalálnánk, hogy mitől lehetünk egyediek. Ez nagyon fontos. A Vehír mindig igyekezett egyedi lenni a maga módján. Szerintem sikerült is.

Schöngrundtner Tamás
Cseh Zoltán
további cikkek
Hiába volt az álhír-terjesztés, Sümeg is megkapja a Kormánytól a hetvenmilliós segítséget közélet Hiába volt az álhír-terjesztés, Sümeg is megkapja a Kormánytól a hetvenmilliós segítséget Egy sümegi portál sokáig tényként hozta, hogy a térség országgyűlési képviselője, Navracsics Tibor gátolja a város kormányzati segítségét, amit a képviselő többször is cáfolt, mostanra pedig már hivatalossá is vált, hogy hatszáz másik településsel együtt, Sümeg is részesül rendkívüli támogatásban. tegnap 8:35 Szeretnénk, ha szeretnének és mi is szeretnénk szeretni Udvardy György Szeretnénk, ha szeretnének és mi is szeretnénk szeretni Udvardy György, veszprémi érsekkel való beszélgetés során már az elején érződött, hogy itt nem egy előre felépített, nyilatkozatszerű gondolatmenetet kell lekövetni. Sokkal inkább tűnt úgy, mintha egy régóta, de legalább az év eleje óta érlelődő párbeszéd érne révbe. Az érsek nem sietett, mondataival nem akart nagy hatást kiváltani, de talán pont ezért volt súlyuk. Márpedig ezekben a viharos időkben, ami 2025-öt is jellemezte, erre van a leginkább szüksége az embereknek, nemcsak egyházi, hanem világi kérdésekben is, amelyekről szintén szó esett az interjúnkban, a politikától a mesterséges intelligenciáig. tegnap 8:35 Porga Gyula: Őrizzük minél tovább a szeretet lángját! karácsony Porga Gyula: Őrizzük minél tovább a szeretet lángját! A hit, a remény, az öröm gyertyája után fellobbant a szeretet lángja is. Az utolsó gyertyagyújtási ceremónián Porga Gyula polgármester, valamint Udvardy György érsek mondott beszédet. 2025. december 21. 11:46

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.