A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara “Az éghajlatváltozásból eredő időjárási szélsőségek regionális hatásai és a kárenyhítés lehetőségei a következő évtizedekben" című projektjének részeként tartottak konferenciát Veszprémben.
Az itt ülők többsége úgy érezheti, hogy hosszú és kemény telünk volt, de mit mutatnak az adatok? - tette fel a kérdést Gácser Vera meteorológus, a konferencia egyik előadója. Elmondta, a hőmérséklet eltérését szemléltető adatsorok azt mutatják, január és február az átlagosnál enyhébb időt hozott, az idei télen mindössze három olyan alkalom volt országos átlagban, amikor -10°C alá süllyedt a hőmérséklet. A Balaton sem fagyott be, azonban a gyakori havazás miatt keményebbnek érezhettük a telet, s ezek a szubjektív élmények jelentős mértékben befolyásolhatják bennünk az időjárásról kialakult képet
A légkör állapota nem függetleníthető a többi környezeti szféra állapotától, mint a vízburok, a hó és jég fedte felszínek, a szárazföldek, illetve a bioszféra. Ezek együttese alkotja az úgynevezett éghajlati rendszert, amely mindenféle külső kényszer nélkül rendelkezik egy belső ingadozással, változékonysággal, erre példa az El Nino - La Nina jelenség - mutatott rá Gácser Vera, hozzátéve, létezik egy hasonló jelenség is, ami sokkal nagyobb hatással van Európa éghajlatára, ez pedig az Észak-Atlanti Oszcilláció, amely nagy szerepet tölt be abba, hogy milyen intenzitással és gyakorisággal érik el térségünket ciklonok, frontok, s okoznak csapadékos, vagy éppen aszályosabb időszakokat.
Erre a belső változékonyságra tevődnek rá a különböző természetes külső tényezők, mint a naptevékenység, vulkánkitürések és az antropogén hatások. Ez utóbbi jelenti a legnagyobb bizonytalanságot ebben a rendszerben, főleg, ha modellezni próbáljuk az éghajlat változását, ezért a klímamodellek kimenetele tág határok között mozog.
Melyek azok a változások, amelyekkel már most szembesülhetünk?
Jól kimutatható a hőmérséklet emelkedése. 1906 és 2005 közötti időszakot vizsgálva 10 évente 0,074°C-os emelkedést tapasztalhattunk, az utolsó ötven évben ez a szám 0,13°C-ra emelkedett. Ezzel együtt kimutathatók a gleccserek csökkenése, a tengerszint növekedése. Ezek kapcsán nem meglepő, hogy módosulhatnak a mérsékelt övi cirkulációs áramlási rendszerek, eltolódhatnak a ciklonpályák, amelyek a regionális időjárás változását ereményezik, s sok helyen az időjárási szélsőségek szaporodásával jár. Nagy valószínűséggel kijelenthetjük azt is, az emberi tevékenységnek köze van a globálisan tapasztalat változásokhoz.
Időjárási szélsőségek
A szélsőséges időjárás gyakorlatilag az éghajlat természetes változékonyságának velejárója, amelyet az antropogén éghajlatváltozás tovább erősíthet. A megfigyelések alapján elmondható, a megváltozott klímának köszönhetően mérséklődnek a kemény fagyok, ezzel párhuzamosan több, az eddiginél magasabb hőmérsékletú nappallal kell számolni, enyhébbek lesznek az éjszakák, a melegrekordok feljebb csúsznak. Ez nem azt jelenti, hogy a márciusi időjáráshoz hasonló események nem fordulhatnak elő, csak ritkábban - szögezte le a meteorológus.
Az 1950-es évektől kezdve megfigyelhető az északi féltekén az extrém mérsékelt övi ciklonok gyakoriságának és intenzitásának növekedése, ezekhez kapcsolódnak bizonyos szélsőséges időjárási események megfigyelése. Az is egyértelmű, hogy a ciklonpályák észak felé tolódtak, ezért Európa északi területein csapadékosabbá fordult az időjárás, a mediterrán térségben pedig szárazabb az idő. Gácser Vera rámutatott, térségünkben úgy tűnik, hosszabb szárazabb időszakokkal kell számolnunk, a csapadék egy része pedig nagy csapadékhozamú események formájában érkezik.
A 110 éves hőmérsékleti adatsorokat figyelve elmondható, közel 1°C-ot emelkedett az éves középhőmérséklet. A legerőteljesebb melegedés a tavaszi és a nyári időszakban mutatkozik. Elmondható még, csökkent a fagyos napok száma a téli időszakban, illetve enyhébbek az éjszakák a nyári hónapokban, melegebbek a nappalok. 20 száztalékkal csökkent az éves csapadékösszeg, növekszik a csapadékmentes időszakok hossza, vagyis egy-egy alkalommal nagyobb mennyiségű csapadék hull és gyakoribb és nagyobb mértékű aszályok várhatóak.
2012 a legek éve
Gácser Vera a szélsőségekre hozta például a 2012-es évet, ami jócskán bővelkedett legekben. A 10. legszárazabb, a 4. legmelegebb év volt, a 2. legmelegebb nyárral - 2003 után. Öszesen 104 nyári nap (a csúcshőmérséklet 25 fok felett) és 49 hőségnapot (a csúcshőmérséklet 30 fok felett), valamint 12 forró napot (a csúcshőmérséklet 35 fok felett országos átlagban), regisztráltunk, s az eddig 13 hőhullámos nap után ebben az évben 24 ilyen napot éltünk meg. Ezzel párhuzamosan februárban extrém hideg volt.
Rendkívüli aszályok, bőséges csapadékot hozó évek és hónapok egymás után, vagyis teljesen ellentétes helyzetek is kialakulhatnak. Ez nem csak az éghajlatunk velejárója, hanem a tendenciák azt mutatják, ezeknek a szélsőséges események gyakorisága nő, el kell fogadnunk, elkezdődött a jövő, másfajta éghajlattal kell szembesülnünk a következő időszakban - foglalta össze előadása végén Gácser Vera.
