A tragédiában a lakosság lehetőségeihez mérten segített az áldozatoknak: ki egy pohár narancslével, ki azzal, hogy fürdőszobájába fogadta a vértől és kosztól ragadó embereket. A segítő szándékú emberek Twitteren kezdték megszervezni a bajbajutottak megsegítését.
„Az emberek jók. Találkoztunk egy nővel, aki beengedett minket az otthonába és itallal kínált” - twittelte a kansasi futó Ali Hatfield, aki a verseny miatt érkezett a városba.
Ahogy a város feléledt a három ember életét követelő, és több mint száz embert megsebesítő tragédiából, a bostoniak megértéssel fordultak azok felé, akik náluk súlyosabb sérüléseket szenvedtek el.
„Két luteránus lelkipásztor járja az utcákat Bibliával a kézben – azokért, akiknek megnyugtató szavakra van szükségük” - twittelte Chelsea Conaboy, a Boston Globe bloggere.
Az interneten egy nyilvános Google Dokumentumban gyűjtik azokat a címeket, akik befogadják azokat a futókat, akiknek nincs hová menniük a tragédia után.
„Bárki, aki arra vár, hogy elindulhasson haza, térjen be hozzánk, rengeteg asztal és nyugalom várja őket itt, és ne aggódjanak, semmit nem kell kifizetniük” - tette közzé az El Pelon Taqueria nevű helyi étterem a Twitteren. Hozzátették: ingyenes wifivel, árammal várnak mindenkit, és szívesen fogadják azokat is, akik egyszerűen csak nem akarnak egyedül lenni.
A hősiességet és az emberiességet megörökítő fotók elárasztották a Twittert. A kansasi Ramsey Mohsen órákkal az események után osztotta meg gondolatait a közösségi oldalon: „Csak most fogtam fel. Nem tehetek mást, mint hogy visszatartom a könnyeim.”
Barbara Goldberg (Reuters) riportja.
