Tóth Loon hetente háromszor biztos kinéz a vásárcsarnok. Ilyenkor egy megszokott rituálé alapján járja körbe a standokat. Véleménye szerint minden városnak olyan a piaca, amilyet megérdemel, de ha az ember megismerkedik az eladókkal, mindig megtalálja, amire épp szüksége van.
- A fő alapelv, hogy télen nem vásárolunk friss zöldséget, nyáron pedig savanyúságot, mert nem idényszerű. Az évek során megismertem az összes eladót, ők pedig jelzéseket adnak, mit, mikor érdemes megvásárolni - avat be a kulisszatitkokba a színművész, hozzátéve, ez egy kisebb demokrácia, színháziasan azt is mondhatná, piac az egész világ és kofa benne minden ember.
Miközben a bevásárlást intézzük, meséli, a standok nagy része egy tulajdonos kezébe összepontosul, azonban az árus gondos keze meglátszik a zöldségeken. Ekkor néhány szem paradicsom és petrezselyem kerül a szatyorba.
Mivel sokat jár piacra, az évek alatt kialakult egyfajta sorend, amit mindig követ. - Először a húst veszem meg, ezt követi a többi hozzávaló, annak függvényében, hogy mi lesz az ebéd, vagy éppen a vacsora - meséli, majd rögtön megjegyzi, néha változik a menü.
Így történt ez most is, amikor egy adag friss kucsmagombát vesz észre az egyik asztalon. Könnyen elcsábult, siet is haza tejszínes gombalevest készíteni.
