A Bakonyvasút eredetileg Zircre tervezett ünnepségét azért kellett végül a Győr-Moson-Sopron megyei Bakonyszentlászlón megtartani, mert a nosztalgiavonat váratlanul meghibásodott, és ezért 144 percet késett.
A közigazgatási- és igazságügyminiszter kifejtette: a vasútvonal védelméről szóló önálló képviselői indítványt a miniszterelnök-helyettessel együtt Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára és Kovács Zoltán Veszprém megyei kormánymegbízott pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek. A vasútvonal azért lesz védett nemzeti tulajdon, hogy a jövőben egyetlen kormánynak se jusson eszébe elhanyagolni vagy akár megszüntetni - tette hozzá. A több mint 70 kilométeres pályaszakaszra vonatkozó törvénymódosítás már nyárra hatályba léphet. Hangsúlyozta, hogy a Bakonyvasút "mindannyiunk kincse", amely több mint száz éve nemzedékről nemzedékre hagyományozódik. Hasonlóan fokozott védettséget élvez a Karcag-Tiszafüred közötti vasútvonal - jegyezte meg.
Navracsics Tibor elmondta, hogy az ország egyik legszebb és leghasznosabb vasútvonalának megmaradásáért évek óta küzdenek. A Győr és Veszprém közötti közút fejlesztése helyett - amely útszakasz túl veszélyes a bővítéshez - a két megyeszékhely közötti vasútvonalat kell fejleszteni, és a végleges koncepciók elfogadásáig a törvénymódosítással látják biztosítottnak a Bakonyvasút jövőjét.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a Bakonyvasúthoz hasonló vasútvonalak hozzá tartoznak egy-egy térség mindennapjaihoz, fenntartásuk, védelmük nemzetstratégiai kérdés. Magyarországnak az elmúlt évtizedek rombolása után is 7600 kilométer vasúthálózata van, ebben nemzetközi összeköttetést, tranzitot biztosító vonalak is vannak. Megköszönte a megjelenteknek, hogy a Cuha-völgyi Bakonyvasút bezárása ellen többször is szót emeltek.
Bödecs Barnabás, a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség elnöke emlékeztetett, hogy az Európában is ritkaságnak számító hegyi vasúti szakasz viaduktja és alagútja páratlan kulturális és ipartörténeti műemlék, a Veszprém és Bakonyszentlászló közötti bakonyi vasútvonalat 2011 augusztus végén műemlékké nyilvánították.
Az ünnepségen a szervezet több pontból álló fejlesztési javaslatot nyújtott át a kormány képviselőinek. Szeretnék, ha a Győrszabadhegy és Veszprémvarsány között folyamatban lévő fejlesztésnek köszönhető hétperces menetidő-megtakarítást már decembertől érvényesíthetnék. Kéréseik között szerepel, hogy a Budapest-Esztergom vonal rekonstrukciójával felszabaduló 23 dízel motorvonat 2015-ben a Győr-Veszprém és a Győr-Celldömölk vonalra kerüljön, így növelve itt a szolgáltatás színvonalát. A miniszterelnök-helyettes az átvett fejlesztési tervről megjegyezte, hogy "szinte szóról szóra hasonlót" javasolt korábban a Dunántúl közlekedésfejlesztéséhez.
A Győr–Veszprém-vasútvonal a MÁV 11-es számú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonala. Az Észak-Dunántúlon található, a Bakonyt keresztben szeli át. Magyarország egyik különleges vasútvonala: műszakilag egyedülálló az országban a Porva-Csesznek és Vinye közti szakasz, ahol három alagúton és két völgyhídon át halad keresztül a Cuha-völgyben.
A vasútvonalat a Győr-Veszprém-Dombóvári HÉV vasúttársaság építette. A minisztérium 1895 márciusában adta ki a vasútvonal építési engedélyét. Május elején már Győr és Zirc között teljes erővel folyt az építkezés. A teljes vonalon 3200 földmunkás, 160 kőműves, 300 kőfejtő/kőtörő és 300 kocsifuvaros dolgozott.
A Győr–Bakonyszentlászló szakaszt 1896. augusztus 11-én adták át a forgalomnak. A második szakaszban került sor a Bakonyszentlászló–Veszprém vonal átadására 1896. december 16-án.
