A köznevelési államtitkárság hétfő reggel azt közölte az MTI-vel, hogy rendben megkezdődtek a magyar írásbeli érettségi vizsgák országszerte a középiskolákban. A kormányhivataloktól beérkezett jelzések szerint mindenütt zavartalanul folyik a vizsga, semmilyen rendkívüli esemény nem történt. Középszinten 1214 helyszínen 83 255 vizsgázó, emelt szinten 50 helyszínen 1805 diák tesz érettségit. A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk: a szövegértési feladatlap kitöltésére 60 perc, a szövegalkotásira 180 perc áll a rendelkezésükre. A vizsgázók először a szövegértési feladatlapot oldották meg, és csak ezek összegyűjtése után kezdhették meg a másik megoldását.
Nyelvtanulás, Márai, Berzsenyi és Vörösmarty az érettségin
Gyermeknyelvről, az anyanyelv elsajátításáról szóló tanulmányt kaptak az érettségizők a középszintű magyarvizsgán: a diákoknak Gósy Mária nyelvész munkáját kell értelmezniük, és a szöveg alapján kell megoldaniuk kilenc feladatot - írja az Eduline.
Az első, szövegértési rész kidolgozására egy óra áll a diákok rendelkezésére, a második, szövegalkotási feladatra három órájuk lesz. A kidolgozandó tételek kilenc óra után derülhetnek ki.
Az eduline.hu információi szerint Leszek Kolakowski lengyel filozófus egyik művének részletét, egy Márai Sándor-elbeszélést, valamint egy Berzsenyi Dániel- és egy Vörösmarty Mihály-költeményt elemezhettek az érettségizők a középszintű magyarvizsgán. A diákoknak a három esszéfeladat közül egyet kell választaniuk. Az oktatási portál úgy tudja, hogy a szövegértési feladatsor egy a gyermeknyelvről, az anyanyelv elsajátításáról szóló tanulmányhoz kapcsolódik: a diákoknak Gósy Mária nyelvész munkáját kell értelmezniük, és a szöveg alapján megoldaniuk kilenc feladatot.
Érveltek a Lovassysok
A Lovassy Gimnázium előtt vártuk a végzős diákokat hogy megtudjuk, milyennek értékelik a vizsgát. Egyikük arra panaszkodott, hogy a szövegértési részre kevés időt kaptak, maga a szöveg pedig „kacifántos”, nehezen értelmezhető volt. Az említett szöveg szerzője, Gósy Mária, az MTA munkatársa egyébként korábban a 444.hu-nak azt nyilatkozta: „reméli, hogy nem okoz nehézséget a diákoknak az írás, mindig próbált úgy írni, hogy az könnyen érthető legyen”. A második, szövegalkotós részről jóval optimistábban nyilatkoztak a diákok. Volt, aki az érvelés témáját (az utazás hasznossága) egyszerűen csak királynak nevezte. Ezt, vagyis az érvelést választotta a megkérdezett diákok többsége annak ellenére is, hogy Leszek Kolakowski lengyel filozófus neve nemcsak őket, de még szerkesztőinket is elbizonytalanította. Az egyik, érvelést választó fiatal elmondta, szerinte könnyebben fel lehetett készülni erre a feladattípusra, mint az elemzésekre. A jó elemzéshez ugyanis ismerni kell a szerző életútját, el kell helyezni a művet egy korban – ehhez nagy mennyiségű irodalomtörténeti és történelmi háttértudást kell elsajátítani – míg az érveléstechnika megtanulása kevesebb időt igényel. Nem mindenki gondolta ezt így, egy másik diák elmondása szerint ő kifejezetten a verselemzésre készült – végül mégis Márai novelláját választotta.
Kritizálják az érettségit a magyartanárok
„A Gósy Mária-tanulmány jó választás volt, a téma érdekes, a szöveg sűrű, de világos, áttekinthető, és a feladatok is változatosak” – válaszolta az Eduline kérdésére Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. „Az érveléses feladat izgalmas, minőségi, de nem érvelés” – mondta az első szövegalkotási feladatról. A diákoknak az utazást mint irodalmi motívumot kellett bemutatniuk szabadon választott művek segítségével, „az iskolai anyagot jól ismerő diák jó dolgozatot írhat a téma alapján, de itt semmi ellen, semmi mellett nem kell érvelni”.
Arató László szerint a legtöbb vizsgázó valószínűleg a második feladatot választotta (a tapasztalt nem ezt mondja: az általunk és az országos portálok által megkérdezett diákok is az érvelést preferálták), és a Márai Sándor-elbeszélést elemezte. „A szempontok nem különösebben izgalmasak, de korrektek” – tette hozzá. A középszintű érettségi leggyengébb pontjának az összehasonlító elemzést tartja, amely „már-már a kínosság határán áll”. A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a feladat „anyagszegény”, a diákok ugyanis nem tudnak három-öt oldalt írni két epigrammáról. „Vannak olyan rövid művek, amelyekről sokat lehet írni, de ez a Vörösmarty- és a Berzsenyi-mű nem tartozik ezek közé” – mondta.
Szavazz!
Kíváncsiak vagyunk, melyik tételt választották végzős olvasóink a magyar érettségi kifejtendő részében? Azok is szavazzanak, akik nem most érettségiznek, ők melyik feladattal mertek volna megbirkózni?
