Azonnali kérdést intézett dr. Horváth Zsolt fideszes képviselő a vidékfejlesztési miniszterhez hétfőn a Parlamentben. Összefoglalta, milyen információk érhetők el eddig a hungarikum-mozgalom kapcsán. 2008-ban az akkori országgyűlés egyhangú határozatot fogadott el a hungarikum-törvény kapcsán, mely nyomán számos térségben, köztük Veszprém megyében is hungarikum-mozgalom vette kezdetét. A 2010-es választások után jelentős változás állt be a törvény-előkészítő munkában, a kormány fontosnak tartotta a nemzeti értékek felkutatását és védelmét. 2012-ben megalkották a hungarikum-törvény keretszabályozását, amely egy piramis-elv alapján épülő rendszert hozott létre. A legkisebb településen is létrejöhet a helyi értéktár, összegyűjtik a nemzet értékeit, legyenek azok épített, kulturális vagy gasztronómiai kincsek. A helyi önkormányzatok körében máris nagy érdeklődés van a téma iránt.

Horváth Zsolt azt kérdezte Fazekas Sándortól, hogy mit tesz a Vidékfejlesztési Minisztérium annak érdekében, hogy minél többen megismerhessék a keretszabályozást és ezáltal bekapcsolódhassanak az előkészítő munkába. A miniszter válaszában elmondta: létrejött a hungarikum-bizottság, ami 2013 januárjában ülésezett először, ekkor többek között a Herendi porcelánt is hungarikummá minősítették.
Csütörtöktől országjáró konferenciasorozatot indít a Vidékfejlesztési Minisztérium, a települések vezetőinek informálása érdekében. Elsőként a Vajdahunyad-várban Budapesten a megyei közgyűlések elnökei, a fővárosi és a kerületi képviselő-testületek ülnek asztalhoz. Az első vidéki helyszín május 24-én Veszprém lesz, ahova három megye településeit várják. Június végéig minden héten egy alkalommal látogat meg újabb és újabb állomásokat a sorozat. A sorozatba a Nemzeti Művelődési Intézet is bekapcsolódik: kulturális közmunka programot indítanak, az abban résztvevők a helyi értéktárak feltöltésében vállalnak aktív szerepet.