Ugyanúgy értelmetlen ma Magyarországon diktatúráról beszélni, mint ahogy a 2010 előtti két évtizedet tévelygésnek minősíteni. Az összefüggésekből kiragadott részletek helyett rendszerszemléletű, a fenntarthatóságot szem előtt tartó gondolkodásra van szükség - mondta.
Róna Péter közgazdász, egyetemi tanár, Sólyom Lászlóval összhangban a magyar közéletet uraló bal-jobboldali terméketlen megosztottság felszámolását, történelmi kibékülést sürgetett, hogy véget érjen a gyűlölet, ami szétroncsolja az országot. A közgazdász kijelentette: a rendszerváltás társadalmi, gazdasági célja - a Nyugathoz való felzárkózás - nem valósult meg. A bajok fő oka pedig, hogy "megállíthatatlanul veszekszünk egymással, a szomszédainkkal és hovatovább az egész világgal". Ugyanakkor az EU hasonló hibákat követett el, mint a magyar politika: az "előny a nagyoknál" van, akik ezt ki is használták.
Ángyán József fideszes parlamenti képviselő arról beszélt, hogyan szerzi meg néhány maffiacsalád a földterületek jelentős részét, ellehetetlenítve a családi gazdálkodókat. A céghálók feltárása után egyértelmű, hogy szó sincs kis családi gazdaságokról, a termőföld jelentős hányadát féltucatnyi nagy tőkeérdekeltség szerezte meg. 2011-ben például 15 milliárd forintnyi támogatás jutott ennek a körnek, miközben a háromszázezer embert érintő tanyaprogramra egymilliárd. "Nem ezt mondtuk, nem ezt hirdettük!" - mondta a kormánypárti politikus.
