Magyarországot még nem érte el az az áradat, ami a Duna felsőbb szakaszain egész városrészeket mosott el. Veszprémben általában kisebb károkat okoznak az árvizek, de néha bizony komolyabb meglepetést is okozhat a Séd.
Korábbi cikkünk:
Múltbatekintő: A veszprémi árvízek
Zúgva, bőgve törte át a gátot
A pestieknek nehezebb a sorsuk: Veszprém nagy részét a domborzat megóvja az esetleges természeti csapástól, a sík Pestet azonban könnyedén magával sodorhatja az ár. A legnagyobb, mindmáig emlegetett katasztrófa 175 évvel ezelőtt, 1838. márciusában esett meg, és azóta is csak a "nagy pesti árvíz" néven szerepel a történelemkönyvekben. A csapadékos tél után sok eső esett kora tavasszal is, és az olvadásnak indult hó és jég felduzzasztotta a Dunát. Pestet az 1775-ös árvíz után védőgáttal vették körbe, ám a '38-as tragédiához hasonló mértékű özönvízre nem voltak felkészülve.
„Március 13-án … öt órakor újra megindult (a jég) s nemsokára tornyosulni kezdett, valamint törni és forrni a jégtömegeket duzzadva emelő s újra szétzúzó hatalma a dühöngeni készülő Dunának. A víz partjain már túllépett, a bőszült folyam a váci töltést már átszakította, de a jég folyvást haladván, a nézők csoportja s majd minden azt hitte, hogy mérgét már kiöntötte. Ezen reményben színházba mentem, s még nem vala vége a darabnak, midőn híre futamodott, hogy a víz már a városban van” - írta naplójába a később árvízi hajósként elhíresült Wesselényi Miklós. A gátak sorra szakadtak át, és az árvíz második napján már úgy fogalmazott a számos embert megmentő hős, hogy "ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek.”
Ötvenezer ember otthona pusztult el, őket főleg az erősebb építésű állami intézményekben és templomokban szállásolták el. Az áradás idején bizonyított hősies helytállásáért díszpolgári címet kapott az a Landerer Lajos nyomdász is, akinek gépeit napra pontosan tíz évvel a pusztítás után Petőfiék lefoglalták a forradalom napján.
A Duna március 15-ei tetőzéskor a mai Nagykörút mentén volt a legmagasabb a víz, ugyanis itt húzódott a Dunának egy, a többi városrésznél alacsonyabban fekvő, kiszáradt ága. A Józsefváros, a Ferencváros és a Terézváros alacsonyabb területeit két méternyi víz borította; a legnagyobb vízmélységet, 2,6 métert, a Ferencvárosban mérték.
Azért a víz az úr
Ami a 2013-as várható árvizet illeti, Budapest alacsonyabban, a vízhez közelebb fekvő utcáit lezárhatják, kedd este nyolc órától az alsó rakpartok teljes hosszában megállási tilalom lép életbe. Hétfőtől nem közlekednek a kompok Szob és Pilismarót, valamint Visegrád és Nagymaros között. A közelgő árhullám miatt értékeik időbeni kimentésére hívta fel a Duna mellett lakók figyelmét hétfőn Dunakeszi polgármestere. Az elmúlt ötven évben nem volt olyan magas vízszint a Dunán, mint amilyenre a következő napokban várható árvízhelyzetben számítani kell - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő. A környező folyók áradása miatt hétfő délben bezárták a győri uszodát.
A felsőbb szakaszokon már látható a pusztítás. Több mint száz közúton voltak hétfőn útlezárások Ausztriában, hétfőn délben a Duna teljes ausztriai szakaszán leállították a hajóforgalmat a folyó áradása miatt.
A rendőrség közlése szerint eddig összesen mintegy 7 ezer embert menekítettek ki biztonságos helyre Csehországban. Az elhagyott házakat rendőrök őrzik. A cseheknél hétfő délig öt halálos áldozatról tudnak, de a sajtó szerint az árvíz már legalább nyolc emberéletet követelt. Prága déli külvárosai - Lahovice, Modrany, Zbraslav - jórészt víz alatt vannak, s déltől tömegközlekedési eszközökkel elérhetetlenek. A belváros is részben le van zárva, s a tilos a parkokba való belépés, mert az elázott talajon kidőlő fák veszélyesek lehetnek. Lezárták a turisták elől a Károly hidat, a cseh főváros egyik legnevezetesebb műemlékét is. A híd pilléreit különleges pajzsokkal védik a megáradt Moldva folyó víznyomásától. A metró mindhárom vonalának több szakasza le van zárva, ami fennakadásokat okoz a tömegközlekedésben.
A Duna vízállása hétfőn meghaladta az 1501-ben regisztrált 12,20 méteres történelmi csúcsot a németországi Passaunál. A történelmi városrészt teljes egészében ellepte a víz, a negyedet lekapcsolták a villanyhálózatról, lakosságát kitelepítették. Az óváros körül 600 ember küzd az ár megfékezéséért.
