Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés évfordulója 2010 óta a nemzeti összetartozás napja. Nem gyásznap, hanem a magyarság összetartozását, egységességét szimbolizáló ünnep. A városi ünnepséget a Vörösmarty téren, az I. világháborús emlékműnél tartották.
A megemlékezés szónoka, Halász János államtitkár kihangsúlyozta – 1920. június 4-én az igazságosság áldozatul esett a mohóságnak. Magyarországot kivégezték. Területének nagy részét elveszítette, és több mint hárommillió magyar honfitársunk került országhatáron túlra. A mi feladatunk, hogy ne feledjük ezt, hogy szembenézzünk ezzel a traumával. Gyászoljunk, aztán cselekedjünk, dolgozzunk a magyarságért. Egyet nem tehetünk: nem feledkezhetünk meg a határon túli honfitársainkról. A húszas években a visszavágást fogalmazta meg a magyarság, a kommunizmus éveiben nem beszélhettünk erről a szörnyű eseményről. Most pedig korszerű választ kell adnunk.
A jelenlegi kormány ezért tette Trianon évfordulóját a nemzeti összetartás napjává. Így június 4. nem gyásznap, hanem az emlékezés, az összetartozás, az egység ünnepe lett. A kormány szavakon túl számos intézkedést is tett a határon túli magyarságért. Támogatja a Kárpát-medence építészeti örökségének megóvását, a határon túli honfitársaink kulturális életét, az oktatást, külhoni óvodai programot indított el. Bevezette a kettős állampolgárságot. Már 440 ezren kérelmezték ezt.
A megemlékezésen részt vett dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, országgyűlési képviselő, Porga Gyula polgármester és több önkormányzati képviselő. A műsorban közreműködött Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója és Hatás Andrea. Az ünnepség végén – többek között – a Fidesz, a KDNP, a Fidelitas képviselői a megemlékezés virágait helyezték el az I. világháborús emlékműnél.
A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, USA) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait.
A trianoni békeszerződést az 1920 tavaszán, a Horthy Miklós által kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá.
A szerződés Magyarország új határainak megállapítása mellett 35 000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én budapesti idő szerint 16:32-kor írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Trianoni kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a Galérie des Cotelle-ben.
Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népesség öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát, és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is. A trianoni döntés 23,4 millió lakost érintett:
- 300 ezer került Ausztriához,
- 3,5 millió Csehszlovákiához,
- 5,3 millió Romániához,
- 4,1 millió Jugoszláviához (beleértve Horvát-Szlavónország 2,6 millió lakosát).
Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt
Románia 102 724 négyzetkilométernyi területet kapott, ami nagyobb, mint a mai magyar állam területe, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 20 913 km2-t kapott, Horvátországgal együtt 62 ezret. Csehszlovákia 61 661 km2-t. Ausztria 3967 km2-rel gyarapodott. Lengyelország 519 km2-t Olaszország pedig Fiumével 18 km2-t kapott.]
A békeszerződés teljes szövege: http://www.trianon.hu/keret.phtml?/trianon/tria1920/bekeszerz.phtml
