Oberfrank Pál igazgató összefoglalta az elmúlt évadot. Az összes idei bemutatót meghívták Budapestre, előadják a fővárosban. A nagyszínházi és játékszíni előadások mellett nyílt napot szerveztek szeptemberben, az operabarátok körének hét összejövetele volt az évad során, nyolc középiskola 1700 diákjának tartottak operabaráti előadásokat. Emellett a Petőfi Színház adott otthont az idei Maszk Gálának. Az aktuális felhozatalból a Montmartre-i ibolya és a Tábori piknik továbbra is műsoron marad. A múlt héten először rendezték meg a bérletesek éjszakáját, a pozitív visszajelzések után valószínűleg lesz folytatás.
A számok: a bérletesek száma meghaladta a 16 ezret, ami több, mint a tavalyi évadban volt. A veszprémi Petőfi Színház tíz saját bemutatót tartott a 2012/2013-as évadban, összesen 287 előadást láthatott a közönség. A nagyszínpadon a saját előadások száma 138, a fogadott előadásoké 41 volt, míg vidéken 25 nagyszínpadi előadást játszott a társulat. A Latinovits-Bujtor Játékszínben a saját előadások száma 38, a fogadott előadásoké 39 volt, hat játékszíni előadás pedig vidéken is látható volt.
Porga Gyula polgármester a társulatot méltatta. A Petőfi Színház előre lépett értékesítésben és nézőszámban – mondta – és ez nem véletlen, az elmúlt évek során egyértelmű tendencia rajzolódott ki. A polgármesternek az a legfontosabb, hogy a város lakossága szeresse a színházát, a számok – és a taps az esték végén – pedig azt igazolják, hogy Veszprémben ez így van. Porga Gyula megköszönte a társulat munkáját, akik együtt sokat tettek azért, hogy Veszprém élhetőbb város legyen.
A polgármester biztosította a színház munkatársait, hogy a szűkös anyagi mozgástér ellenére mindig oroszlánként küzd az intézményt megillető támogatásért a költségvetési vitában. A következő években sok minden eldől majd, létrejön az a kulturális koncepció, ami másfél-két évtizedre irányt mutat a város kulturális életében. Porga Gyula a koncepció összeállításához is kérte a jelenlévők segítségét. Közben javában zajlik a 2014-2020 közötti uniós források elosztásának koordinálása. Végül megállapította, hogy az épület rekonstrukcióra szorul, az infrastruktúrának fel kell nőnie ahhoz a teljesítményhez, amit a társulat nyújt. Reméli, hogy erre minél hamarabb sor kerülhet.
Eperjes Károly úgy véli, hogy egy ekkora városban nincs több tér, ahova a színház növekedhetne, nézőszámban már így is leköröznek több más, nagyobb költségvetéssel dolgozó teátrumot. Hiányolja ugyanakkor a mecenatúrát, a szponzori jelenlétet. Ebben még fejlődhetne a város.
A társulat köszöntötte a kerek születésnapját ünnepli tagjait, így a nyolcvan éves Hegyeshalmi Lászlót és a hetvenöt éves Bakody Józsefet.
Hegyeshalmi László elmondta: nyolcvan évesen meg-megrohanják a régi emlékek. Akkor járt először a színház épületében, amikor az idén 51 éves társulat még nem is létezett: 1948-49-ben váci diákként szerepelt először a színpadon. Elmondta: a nyolcvanas évek nagy rekonstrukciója idején vezette a teátrumot, így pontosan tudja, hogy milyen küzdelmekkel jár a folyamat, ahogy arra is pontosan emlékszik, micsoda ünnep volt a város számára, amikor hosszú évek után újra birtokba vehették a kívül-belül megújult épületet.
Bakody József úgy fogalmazott: őt a közönség élteti, általuk képes olyasmit létrehozni, ami másoknak is tetszhet.
Miután elbúcsúztatták a színház nyugdíjba vonuló dolgozóit, átadták a díjakat is. A közönség által megszavazott Petőfi-díjat Trokán Anna, a Latinovits-díjat pedig Tóth Loon kapta.
Trokán Anna az elmúlt évadban a Csalódások Köröndy Lináját, az Adáshiba Saciját, a Tündérlaki lányok Sáriját, a Monmartre-i ibolya Violettáját, és Iphigeniát játszotta.
Tóth Loon Petrenceyt játszotta a Tündérlaki lányokban, és rendezőként is bemutatkozott a Tábori piknikkel. A darab egyébként nem várt sikert hozott, olyannyira, hogy a színész a közeljövőben egy nagyszínpadi rendezésre is lehetőséget kap.