- Mennyiben jelent több munkát egy hétköznap éjszakához képest egy hétvége?
- Tapasztalatom szerint - melyet a statisztikánk megerősít - a segélyhívások száma megközelítőleg 50 százalékkal növekszik hétvégén, melynek alapját a szórakozás jelenti. Sok hívásunk van földön fekvő, magatehetetlen emberekhez, valamint a bulikban verekedésekhez, különböző sérülésekhez.
- Milyen esetekhez kapnak riasztást?
- Az esetek kb. 80 százalékában belgyógyászati jellegű esetekhez kérik a segítségünket, ahhoz érkeznek a segélyhívások. Természetesen ezt az arányt nagyban befolyásolja például az évszakok váltakozása, hiszen télen a csúszós utakon megnövekszenek az elesésből, balesetekből adódó traumás sérülések. Ünnepek alkalmával több a családi és szociális problémákat nehezen viselő, kiutat abból nem találó emberek segélykérése - mi vagyunk sok esetben az utolsó szalmaszál, amiben kapaszkodhatnak. Egy hónapban 9-10 ezer hívást kapunk, ebből átlag 3100 esetben küldünk ki mentőt.

- Vannak kritikus helyek, ahova gyakrabban érkezik riasztás?
- Elmondható, hogy gyakrabban járunk a nagyobb forgalmú szórakozóhelyekre (növelve ezzel a hétvégi statisztikát) és pályaudvarokra, valamint a fizetések, segélyek kifizetésének idején italboltokhoz.
- Milyen korosztálynak, nemnek kell több segítség?
- Erre a kérdésre igazából egyértelmű választ nem lehet adni, mert a mai világban már nagyon összemosódott a határ, szinte alig van különbség az életkorok között a betegségek tekintetében. Amennyiben mégis ki kellene emelnem valakiket, akkor az idősebb, legtöbbször egyedül élő nőket mondanám. Ők sokszor fordulnak hozzánk, sőt, a családtagok hétvégi hazalátogatási idején a telefonhívások száma növekedni látszik.
- Minden esetben kórházba szállítják a beteget?
- Az esetek többségében igen. Amennyiben otthon lehet hagyni (az állapota nem igényel sürgősségi ellátást), akkor a háziorvos vagy orvosi ügyelet gondoskodik a betegről. Minden eseten megoldást kell találnunk, egyetlen beteg sem maradhat ellátás nélkül.