Augusztus huszadika dolgos nap volt: egyszerre kellett figyelnem Budapestre, a Balatonra, az autópályára, a polgármesterre és még az erdő is kigyulladt. Végül csak Szalóki Ági és Palya Bea fellépésére sikerült eljutnom, olvasóimnak be kell érniük e két koncertről írt kritikával.
Mindenek előtt hadd szögezzem le: Szalóki Ági a kedvenc magyar énekesnőm, műfajtól, stílustól, mindentől függetlenül. Ági az egyik pillanatban népdalénekes kislány, a következőben jazzdíva, és mindeközben egy modern underground énekesnő is. És akkor még nem is beszéltünk a Kishúg projektről, amelyben ezek az irányzatok hihetetlen finomsággal és jó ízléssel ötvöződnek.
Szalóki Ági a népdalénekes énjével lépett színpadra a várban a tegnapi borongós délutánon, az elmaradhatatlan veszprémi szél kíséretében (ami végül a - mint kiderült, koránt sem elmaradhatatlan - tűzijáték vesztét is okozta). A különböző területekről összegyűjtött népdalokat színes anekdotákkal fűzte csokorba, ahogy a zenekar húzta a nótát, egyre többek lába mozgott a ritmusra. A műsor alatt többször is láthattuk a színpadon Nadiát és Tamást, akik táncbemutatóval tették látványosabbá a zenei élményt. Elgondolkodtató, hogy amikor az utolsó dalra lejöttek a színpadról, hogy a téren táncra ösztönözzék a nézőket, mennyire sokan mozdultak meg. Talán még jobb lehetett volna a fellépés hangulata, ha a valóban lenyűgöző színpadi táncmozdulatok helyett már korábban az egyszerűbb, mindenki által űzhető lépésekre helyezik a hangsúlyt.
Ha Szalóki Ágiról a lenyűgöző sokszínűség (és az a hang!) jut eszembe, Palya Bea bizonyos értelemben épp az ellenkezője. Na nem a művésznő szerteágazó képességeit kérdőjelezem meg, egyszerűen csak azt próbálom kifejezni, hogy Palya Beáról sokkal inkább egyetlen határozott kép jut eszembe.
Palya Bea számomra maga a falusi énekesnő - anélkül, hogy a szónak bármiféle dehonesztáló vonzata lenne. Épp ellenkezőleg: Palya Beánál autentikusabb, hitelesebb előadót elképzelni sem tudok ebben a műfajban. Valahogy úgy képzelem, hogy mielőtt elindul az esti fellépésre, még megöntözi a paradicsomot otthon a kertben. Hogy nem csak népdalokat énekel, hanem meg is éli mindazt, amit ez jelent.
Végül is a sokszínűség jegyében döntöttem úgy, hogy nem kifejezetten népdalos videókat illesztek a cikkbe.
