A pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra. Többek között ezt tartalmazza a köznevelési törvény módosítása, amelyet 257 igen, 34 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadott el kedden - az eredeti előterjesztésen nem változtatva - az Országgyűlés.
A változtatás része ugyanakkor az új típusú munkabeosztás, a heti kötelező óraszám átalakítása is. A többlettanítással járó óradíjak ennek kapcsán megszűnnek, és speciálisan a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer lép be. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfői expozéjában hangsúlyozta: a javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A módosítás költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint. A 2011-ben tervezett bér 60 százalékát kapják most az érintettek, ami átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent. Jövő szeptemberben újabb 10 százalékos növekedés várható, és további hasonló arányú emelések következnek minden év szeptemberében, amíg a 100 százalékot el nem érik. 2016 januárjáig ez 200,6 milliárdot jelent a költségvetésnek - fűzte hozzá a miniszter.
Balog Zoltán (mti)
A tárca vezetője fontosnak nevezte, hogy a pedagóguspálya presztízse növekedjen, hiszen ebben az esetben az oktatás színvonala is emelkedik. Balog Zoltán összegzése szerint az életpálya megteremtése régi adóssága a kormányoknak, és régi vágya azoknak akik a közszolgálatban dolgoznak. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője még a szavazás előtt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy minden iskolaigazgató jövedelmét egyedileg megvizsgálja a kormány. Tájékoztatása szerint a kormánypárt képviselőcsoportjának hétfői ülésén felmerült az igény törvényi biztosítékra annak érdekében, hogy az intézményvezetők bére se csökkenjen.
Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke bízik benne, hogy meglesz-e a fedezet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) az iskolaigazgatók bérének egyéni vizsgálat utáni esetleges kompenzációjára. Az oktatási bizottság elnöke kedden azt mondta, továbbra is azt gondolja, jobb lett volna, ha a törvényben rendezik ezt a kérdést. Mindenkire kiterjedő, egyszerűbb megoldás lett volna, bár kétségtelenül többe került volna - jegyezte meg a kormánypárti politikus.
Hoffmann Rózsa és Rogán Antal (mti)
Pokorni Zoltán úgy fogalmazott: az egyéni vizsgálattal is kezelhető a probléma nagyrészt, de nagy kérdés, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak lesz-e erre fedezete. Nagyon bízom a kormányban, hogy lesz, és ezt munkát indokolatlan huzavona nélkül gyorsan el tudják végezni októberig, hiszen ekkor már változnak a keresetek és a jövedelmek. A módosító javaslatok visszavonásáról azt mondta, a kormány arra a kérte, ezt fogadja el. Ezt elfogadtam, és bízom benne, hogy ez így működik - fogalmazott Pokorni Zoltán. Hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy ne legyen pár ezer ember sem, akinek az alapbére ugyan nőtt, de a jövedelme csökkent.
Ellenzéki reakciók
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a pedagógusok béremelésével kapcsolatban újabb kormánypárti hazugság "pukkadt ki". Niedermüller Péter, a DK alelnöke ezzel kapcsolatban kedden az MTI-nek küldött közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány három éven át hitegette a pedagógusokat az életpályamodellel, magasabb jövedelmet ígérve nekik, de kiderült, hogy a 100 ezer forintos béremelésről szóló "mesékkel" ellentétben a valóságos növekedés nem több nettó 40 ezer forintnál, több pedagógus jövedelme pedig még csökkenni is fog, mivel elveszítik eddigi túlóra pótlékaikat. Ígéretet kaptak ugyan arra, hogy a hiányzó 40 százalékot később megkapják, ám mire a törvényjavaslat a parlament elé került, ez az utolsó garanciális elem is elpárolgott a belőle - közölte a politikus.
A Jobbik szerint azért kell rendkívüli parlamenti ülésen módosítani a köznevelési törvényt, mert a kormány nem tudja teljesíteni a 2011-ben törvényben rögzített béremelés mértékét és csökkenteni kell azon. Erről Dúró Dóra, az ellenzéki párt szakpolitikusa beszélt hétfői sajtótájékoztatóján. Kiemelte: a csökkenő béremelés mellett növekednek a pedagógusok munkaterhei, számos pótlék megszűnik, eltörlik a túlóradíjakat és a helyettesítésekért sem kapnak majd annyi juttatást a pedagógusok. Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese a sajtótájékoztatón ismertette frakciója korábbi javaslatait a közszféra átfogó béremelésével kapcsolatban és arra bíztatta a kormányt, hogy ne csak a pedagógusok, hanem az egész szféra béreit emelje meg.
Hiller István és Gyurcsány Ferenc (mti)
Az MSZP támogatja a pedagógusok béremeléséről szóló javaslatot, azonban a köznevelési törvény módosítására benyújtott előterjesztés "minden más tekintetben összecsapott, következetlen és pontatlan" - jelentette ki Hiller István hétfői sajtótájékoztatóján. A szocialista politikus, volt oktatási miniszter szerint a kormány nem tudja betartani a 2011-ben törvénybe is foglalt ígéretét. Emlékeztetett arra, hogy az oktatási kormányzat nehezebb munkakörülményeket és nagyobb terheket ígért a pedagógus szakmának, cserébe pedig ennek megfelelő mértékű béremelést. Ehhez képest a jelenlegi tervezet szerint a terhek növekedése 100 százalékban megvalósul, a béremelés azonban csak 60 százalékban - értékelte. Hiller István kiemelte: az Országgyűlés által hétfőn tárgyalandó javaslat szakmai, oktatási része "csapnivaló", ezért az MSZP módosító javaslatokkal próbál meg javítani a szövegen a keddi zárószavazás előtt. Hozzátette: pártja nem utasítja el a javaslatot a béremelés miatt, de a támogatásuk vagy a tartózkodásuk a módosító indítványaik kormánypárti fogadtatásától függ.
Az LMP szerint a pedagógusok bére az emelés után is csupán a 2010-es jövedelmek reálértékének megfelelő lesz. Erről Osztolykán Ágnes, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának LMP-s alelnöke beszélt hétfői sajtótájékoztatóján, azt megelőzően, hogy a Ház a pedagógus-béremelés kiterjesztéséről tárgyal rendkívüli ülésén. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a köznevelési törvény eheti módosítása után is számos, az oktatásban dolgozó szakember nem részesül béremelésben, a többi közt a pedagógiai asszisztensek vagy az iskolapszichológusok. Bírálta azt is, hogy az életpályamodell minősítésre vonatkozó elemeit rendeletben fogja szabályozni a kormányzat, kihagyva abból a szakértőket és az oktatáspolitikusokat.
Szakmai reakciók
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a kedden elfogadott, "áterőszakolt módosításokkal" egybeszerkesztett köznevelési törvény nem más, mint szemfényvesztés. Mendrey László, a PDSZ elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy izomból módosították a törvényt. A "kormányzati gőzhenger" automatikusan szavazott le minden módosító indítványt, amely az általuk megálmodott verzióba "belerondított" volna, lényegtelen, hogy ellenzéki vagy kormánypárti javaslatról volt szó - jegyezte meg.
Az ideológiai szempontokat preferáló, fölösleges ismeretekkel zsúfolt Nemzeti alaptanterv, a megnövekedett munkaterheléstől hajszolt pedagógusok, az értelmesen - önálló játékkal - eltöltött szabadidő esélye nélkül óráról korrepetálásra, fejlesztésre, szakkörre, napközibe, tanulószobára és még ki tudja hova "vezényelt" diákok és az ilyen jellegű feladatok magas színvonalú ellátására jellemzően alkalmatlan intézményrendszer szimbiózisa a színvonal elkerülhetetlen romlását hozza magával - fejtette ki az érdekvédő. Mendrey László szerint a pedagógusok nominálisan emelkedő fizetése reálértékben épp hogy fedezi a munkaterhelés növekedését. A 16 évre leszállított tankötelezettség miatt növekszik az oktatásból hasznosítható végzettség nélkül kihullók száma. Hosszú távon a társadalom egésze, az ország sínyli meg a kormányzati időutazást - írta.
