Szent Mihály arkangyal
Isten hercege, az angyalok vezére, a nyugat ura, a Mennyország seregeinek főparancsnoka – ezekkel, és még sok más jelzővel illették már Mihály arkangyalt. Jelképe a hatalmas kard, amivel legyőz minden gonoszt. Hatalmánál csak akaratereje nagyobb, Isten iránti hűsége teljességgel megingathatatlan.
Szent Mihály győzte le Lucifert és taszította a földre, mikor az fellázadt az Úr ellen, és ő oldozza majd el ideiglenesen, mikor eljön az utolsó ítélet. Az arkangyal nevéhez kötődik emellett Énok, az első próféta mennybe emelése, valamint részt vett az egyiptomi hét csapás kivitelezésében is.
A legenda szerint megjelent már Attilának, a hunok fejedelmének, és Aubert de Avranches püspöknek is. Állítólag I. Gergely pápa is látta Szent Mihályt a nagy pestisjárvány idején. Az arkangyal a látomásban eltette véres kardját, ezzel jelezte a járvány végét.
Szent Mihály a legenda szerint Szent László és Salamon viadala közben is megmutatta magát. Salamon elmondása szerint ellenfele fölött repült két angyal, akik tüzes kardjaikkal fenyegették ellenségeit – legalábbis ezt írja a képes krónika.
Magyarországon úgy tartja a hagyomány, hogy Mihály kíséri át a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a hiedelemhez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés. A Göncölszekeret eleink Szent Mihály szekerének hívták, a Tejutat pedig Szent Mihály útjának.
Szent Mihály napja
Szent Mihály napja hazánkban a 18. századtól kezdve parancsolt ünnep. Főként a gazdasági élettel összefüggő szokások és hiedelmek jelentek meg ezen a napon. Az ország nagyon sok részén Szent Mihály napján hajtották be az állatokat, és számoltak el a pásztorokkal is.
Szent Mihályhoz kapcsolódott néhány tilalom is. Ezen a napon aki mosott, annak eleink szerint kisebesedett a keze, aki mángorolt, annak pedig a háza felett az év maradék részében dörgött az ég.
A szokás szerint szeptember 29-cel veszi kezdetét az ősz. A füvet már „harapófogóval sem lehet kihúzni a földből”. Ettől kezdve tavaszig nem szabadott már az ágyneműt kinn szellőztetni.