Nyírő József Tamási Áron mellett az erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Szegény székely családba születetik 1889-ben Székelyzsomboron, édesapját korán elveszíti, ezután mélyen vallásos édesanyja neveli. Az ő tanácsára választja később a papi hivatást, 1915-ben már hittan tanár, Kide község plébánosa. Érdeklődéssel fordul a különböző filozófiák felé, talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy 1919-ben otthagyja a katolikus papi pályát.
Új eszmék vezérlik, küldetése immáron nem a hit oktatása, hanem a székely nép szolgálata, a sanyarú sorsú erdélyi magyarság segítése. Az út a célhoz az íráson át vezet. A Keleti Újság munkatársa lesz, első elbeszélései Jézusfaragó ember címmel jelennek meg, a siker Magyarországon és Erdélyben is azonnali. Tragikus hangvételű novellái a székely falusi ember megpróbáltatásait, mindennapi életét és gondolatvilágát mutatják be, miközben nagyon erős tájelemeket használ. Nyírő érzi és ismeri ezeket az embereket, a természetet, elbeszéléseinek hitelessége teszi őt az erdélyi magyar irodalom nagy reménységéve. A nagy erdélyi elbeszélő ám végül nem ő, hanem barátja, Tamási Áron lesz.
Nyírő József
Írói tevékenysége azonban ettől még jelentős marad. Az Erdélyi Helikon alapító tagja lesz, újabb novelláskötetei jelennek meg, mint az életrajzi ihletésű Isten igájában, a Kopjafák vagy a később filmfeldolgozást is megért Uz Bence című regény, a Júlia szép leány című színmű. Ősi vallásokkal is rokonszenvező szemlélete legélesebben a Havasok könyvében ütközik ki, ahol egyszerre van jelen panteizmus, miszticizmus, a falusi ember összefonódása a természettel, a halál és a székelyek sajátos igazságérzete. Érdemeit 1940-ben Corvin-koszorúval díjazzák.
Élete utolsó harmadában az írás mellett erdélyi képviselőként tevékenykedik, a Magyar Erő című lapot szerkeszti, ’45-ben azonban elmenekül az országból, ’50-től Madridban él, újra katolikus pap majd szerzetes lesz. Az irodalom szeretete a végsőkig vele marad, két évvel halála előtt, 1951-ben még megalapítja a clevelandi Kossuth Könyvkiadót.
Nyírő József életéről további részleteket árul el Lőwey Lilla irodalomtörténész „A székely apostol – a székelyek apostola” című előadása során szerda este a Padányi Iskolában. Az eseményen részt vesz Némedi Lajos alpolgármester is.
