Elvileg. De ne legyünk ennyire naivak! Vajon ha megkérdeznénk az autósokat, hányan tudnák, hogy egy többsávos körforgalomban honnan hová kanyarodhatunk ki? Vajon hányan veszik a fáradtságot, hogy minden változást végigolvassanak?
Kíváncsiak voltunk, hogy gyakorlott autóvezetőként mi mennyire ismerjük a szabályokat? Így hát vettük a bátorságot és beültünk egy KRESZ vizsgára. A maximálisan megszerezhető 75 pontból nekem 56-ot, kollégámnak pedig 64 pontot sikerült szereznie. A vizsgafeladat során találkoztunk olyan kérdéssel is, aminek már a megértésével is problémánk adódott.
Rutinos sofőrnek is komoly fejtörést okoz egy KRESZ vizsga
Az eredmény elkeserítő azonban Gulyás Péter, az ATI Kft. Veszprém autós iskola ügyvezető igazgatója szerint egy kicsit sem meglepő. Onnantól kezdve, hogy valaki megszerzi a vezetői engedélyét és megfelel az időszakos orvosi vizsgálatokon, soha többet nem kell számot adni arról, hogy mennyire ismeri a szabályokat. Nyugodtan autózhat az autópályán az a nagypapa, aki még akkor szerezte a jogosítványát, amikor nemhogy autópálya, de többsávos autóút se nagyon volt.
Gulyás Péter
Sokszor úgy szegjük meg a szabályokat, hogy fogalmunk sincs azoknak a létezéséről. Elenyésző azonban azoknak az autósoknak a száma, akik még szándékosan soha nem követtek el szabálysértést. Tegyük a szívünkre a kezünket és valljuk be, hogy néha mindannyian megspórolunk néhány irányjelzést, átcsúszunk a sárga lámpán és gyorsabban megyünk a megengedett sebességnél. Pedig ha jobban belegondolunk, egy időben kitett irányjelző számunkra csak egy apró mozdulat, a mögöttünk közlekedőknek pedig egy megelőlegezett féklámpa, ami nagyban hozzásegíthet egy esetleges baleset elkerüléséhez.
A friss jogosítvánnyal rendelkezők sem tartják be sokszor a szabályokat. Legtöbbször bizonytalanok vagy nem rendelkeznek kellő ismeretekkel. Ennek egyik oka, hogy a tanulók nagy része nem autót vezetni szeretne megtanulni, hanem jogosítványt szeretne magának, ami jól mutat az önéletrajzban. Ezt bizonyítják a vizsgaeredmények statisztikái is. Veszprém megyében a tavalyi évben a tanulók 67%-a tudta elsőre letenni a KRESZ vizsgát, a pótvizsgán pedig a fennmaradó tanulók kevesebb, mint fele ment át. A forgalomban ennél rosszabb a helyzet. A vizsgázók 57%-a tudta elsőre sikeresen venni az akadályokat, a pótvizsga pedig csak a tanulók felének sikerült.
Fazekas Péter oktató elemzi a végeredményt
Az augusztusban bevezetett új rendszer megoldás lehet a statisztikák javítására. Nyár végétől a kötelező 30 óra vezetésen kívül, a tanulóknak a jogosítványuk megszerzéséhez teljesíteniük kell 580 km-t is. A veszprémi ATI Autósiskola vezetője szerint a változás több szempontból is hasznos. A tavalyi év elejétől megszűnt a rutinvizsga, ami magával hozta, hogy a rutinfeladatokat most már a városi forgalomban kell megoldani, aminek a begyakorlása jóval több időt vesz igénybe. Eddig a kötelező óraszám után azok a tanulók is vizsgázhattak, akik a 30 óra nagy részét ezeknek a feladatoknak az elsajátításával töltötték és csak alig pár órát vezettek a forgalomban.
A KRESZ szabályok ismerete és betartása azonban nem csak tanulóknak és a friss jogosítvánnyal rendelkezőknek, hanem a már évek óta autózóknak is egyaránt kötlező. Ön mennyire van tisztában a KRESZ szabályokkal? Itt tesztelheti tudását!
