Ha a 21. század korát akarnánk lefesteni, a búgócsiga tökéletes lenne a jellemzésére. Annyi kikötéssel, hogy míg a kedves kis játék egy idő után értelemszerűen leáll, mi újabb és újabb impulzusokat kapunk és pörgünk tovább. Nincs megállás, folyamatosan haladni kell előre. Elvileg.
– Valójában pihenni kell időnként. Freund Tamás mondta, hogy az emberi faj az evolúció során még nem vált alkalmassá arra a világra, amit teremtett magának. Az elmúlt 25 évben úgy felgyorsult az információáramlás, hogy képtelenek vagyunk feldolgozni a hozzánk elérő információhalmazt, ettől pedig idegesek, agresszívek, lelki betegek leszünk. Időnként ki kell lépni ebből a körforgásból és meg kell hallani a csendet! A mi célunk az, hogy erre felhívjuk a figyelmet – tájékoztatott bennünket Herth Viktória, a Művészetek Háza gyűjteményvezetője és Poller Imre, az ITTMOST Egyesület elnöke.
Csendre mindenkinek szüksége van. Mint a jin és a jang esetében, a világi nyüzsgésnek és a csendnek is harmóniába kell kerülnie. Akárcsak a zenében, el kell találni azt a pontot, ahol csend és hang megfelelő ritmusban elegyedik.
– A Csend Napok arról szól, hogy megtisztuljunk, kicsit kilépjünk abból a szellemi és fizikai követelményrendszerből, amelynek nap mint nap meg kell felelni. Ez nem vallási rendezvény, sokkal szélesebb területet fedünk le: itt egyaránt helyet kap a kultúra, művészet, spiritualitás, környezetkultúra – fogalmazta meg Herth Viktória.
A veszprémi Csend Napok negyedik éve működik, az évek során sok szép visszajelzést kaptak a szervezők, van, akinek már állandó programjává vált például ellátogatni a tihanyi apátságba. Kezdetben még kicsit didaktikusabb, líraibb volt a rendezvény, mára tovább fejlődött. Az elmúlt években több veszprémi kiválóság is megfordult a rendezvényen, s a jelenlegi programot is a sokszínűség és a szakmaiság jellemzi. A Csend-séta alkalmával az elmélyülés, az egymásra figyelés lesz középpontban. Később Finnország és Bhután életébe pillanthatunk be. Érdekes lesz látni, hogy e két különböző, szinte ellentétes ország – a hihetetlenül fejlett skandináv állam és a Nyugaton elmaradottnak tekintett Bhután – egy irányba mutat: nem minden a pénz, a csend, a harmónia sokkal fontosabb, és ez bárhol megtalálható, csak figyelni kell rá. Művészek mutatják meg, hogy az alkotásban mind az alkotó, mind a befogadó megtalálhatja a lelki békéjét. A Csend-kóstoló alkalmával Tihanyba lehet ellátogatni, de a slam poetry és a hajléktalanok is helyet kaptak a rendezvényben.
– A ma embere sajnos a rázúduló információmennyiség miatt sokszor csak sablonokban képes gondolkodni. Mi új oldalról próbáljuk megközelíteni a dolgokat. Alternatívát szeretnénk kínálni a fogyasztói társadalom gondolkodása mellett – mondta Poller Imre.
A megtalált lelki békét őrizni kell, meg kell tanulni elsajátítani a képességet, hogy a mindennapok mókuskerekében is újra és újra rábukkanjunk. A Csend Napok szerencsés ebben a tekintetben, mert a programsorozat hosszabb időszakra elnyúlik, nem egy nap kell minden lemaradásunkat behoznunk, mint a világnapok alkalmával, amikor a társadalom talán a bűntudata miatt próbál kompenzálni.
A Csend Napok programjaira jórészt a Dubniczay-palotában kerül sor, így lesz a rendezvény és a helyszín kölcsönösen méltó egymáshoz. November 20-án 17 órától Csend-sétára várják az érdeklődőket, 23-án Bhután, a Mennydörgő Sárkány és a Bruttó Nemzeti Boldogság hazája címmel tart előadást Valcsicsák Zoltán, közreműködik Sós Gergő. November 28-án A Csend országa – Finnországról kicsit másképp címmel Ertsey Attila és Szabó Erik ad elő a finn építészetről, desingról, környezet- és csendkultúráról. December 1-jén Adventi zenés beszélgetésnek lehetünk részesei, 11-én Tihanyban vár bennünket a Csend-kóstoló. December 13-án pedig a slammerek és a hajléktalanok világába is bekukkanthatunk, Csillagszálló slam poetry címmel előadó est lesz. December 5-én Budapestre is kitekintenek a szervezők, Építészet, természet, csend címmel hangzik el előadás a FUGA Építészeti Központban.