A Mondolat 200 című konferencia a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, a Művészetek Háza Veszprém, a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, a MTA VEAB Történettudományi Szakbizottsága, a MTA VEAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara, valamint Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata összefogásával született meg pénteken.
A konferencia elején Brányi Mária, Veszprém város alpolgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Az alpolgármester asszony Kosztolányi Dezső Ábécé a nyelvről és a lélekről című írását idézve emlékeztetett bennünket annak fontosságára, hogy őrizzük és ápoljuk anyanyelvünket.
– A Somogyi Gedeon által közrebocsájtott Mondolat megfontoltságra intette a kortársakat, figyelmeztetett, hogy csak a józan, mértéktartó nyelvújításnak van helye és jövője. Ragaszkodnunk kell a nyelvünkhöz, mert az nem csak egy külsőség, hanem az életünk része, mélyen bennünk gyökerezik. A nyelv a legbensőbb valónkat képes megérinteni, ezért is olyan fontos, hogy megőrizzük – fogalmazott köszöntőjében.
Brányi Mária elmondta, a nyelvújítás kérdése túlmutat a nyelvészet határain, filozófiai, irodalomtudományi, kultúr- és társadalomtörténeti kérdéseket is felvet, ezért is tárgya ennek a konferenciának.
Az évforduló alkalmából támogatóknak köszönhetően megjelent a Mondolat reprint kiadása is. Dr. Horváth Géza, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának dékánja ennek kapcsán osztotta meg gondolatait. Elmondta, a gúnyirat döntően befolyásolta a nyelvújítás kérdését, Veszprém és a Dunántúl pedig egyfajta kiegyensúlyozó szerepet töltöttek be ebben, hiszen Veszprém akkor a magyar kulturális élet egyik fellegvára volt.
– A Mondolat tulajdonképpen egy polémia volt, ami a filológia, vagyis a szó szeretetének okán jelent meg. Ahogy Humboldt is utalt rá, a nyelv nem szabályokhoz kötött, az a nép és a világlátásunk elidegeníthetetlen része. A ma is használt szavaink valaha élt emberek gondolkodását hordozzák magukban, ezért is nincs a filológiánál emberibb tudomány.
Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza és a László Károly Gyűjtemény vezetője mint házigazda köszöntötte a vendégeket. Elmondása szerint azzal, hogy a konferencia a Dubniczay-palotában kapott helyet, a közelmúltban elhunyt László Károly két kívánsága is megvalósult. Egyrészt a megjelentek láthatták a gyűjteményének darabjait, másrészt László Károly számára fiatal korától kezdve rendkívül fontos szerepet töltött be anyanyelve, mindig is büszkeséggel töltötte el hazájának híres tollforgatói.
A köszöntők után a konferencia különböző előadásokkal folytatódott, a téma országosan elismert kutatói és a helyi tudományos élet képviselői beszéltek a Mondolat és a magyar nyelvújítás történetéről, kulturális hátteréről magyar és nemzetközi kontextusban is. Az egyes szekciók között a Váci Mihály Irodalmi Színpad előadásait hallgathatták meg a résztvevők.