Miután Oberfrank Pál felolvasott egy részletet a Mondolatból, Németh Károly, a Város-Tér Kulturális Alapítvány elnöke szólalt fel. „Amikor 200 éve megjelent ez a gúnyirat, Veszprém a nyelvújítási vita egyik fellegvára volt. A Város-Tér Alapítványnak az volt a célja, hogy ennek a kulturális örökségnek egy emléktáblával jelet állítson a városban.”
Németh Károly
Dr. Horváth Géza, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar
dékánja kijelentette: abban bízik, hogy Veszprém a múltbeli örökségéhez felnőve hamarosan újra a humán tudományok fellegvára lehet. Szentendrei Zoltán, a Prospektus Nyomda vezetője a nyomdaipar nevében felsorolta a történelem legismertebb nyomdaipari termékeit, kihangsúlyozva: a régi veszprémi Számmer-nyomda is adott valamit az örökkévalóságnak, amikor 1813-ban papírra vitte a Mondolatot.
dr. Navracsics Tibor
Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint nem kis dolog az, hogy a magyar nyelvet a térbeli, időbeli és osztálybeli változatok kevésbé érintik, mint más nyelveken, sokkal inkább megértjük egymást. A Mondolat nehéz érthetősége annak tudható be, hogy paródiának készült. A reformkorban a nyelvújítás a ma is élő kérdést vetette fel: hogyan legyünk magyarok? Az a vita, ami Kazinczy és Somogyi között zajlott, a mai napig újra és újra megismétlődik. Az utókor igazságtalanul bánt a Mondolat szerzőivel, akik a magyar nyelvet a saját hagyományaira támaszkodva fejlesztették volna, és nem más nyelvek mintáira és egyetlen dialektusra támaszkodva.
Az emléktáblát Navracsics Tibor és Brányi Mária alpolgármester leplezték le.
