A turizmus sokkal messzebbre vivő gondolat, mint azt általában hinnénk. Ha pontosak akarunk lenni, az állandó napi tevékenység helyszínétől eltérő helyváltoztatást értjük alatta, rendkívül széles területet lefed, amely rohamosan fejlődik és újabb és újabb fogalomtársításokat hív elő – mondta el Brányi Mária alpolgármester köszöntőjében.
Brányi Mária
Jákói Bernadett ugyanakkor kiemelte, kezdetben egész más jelentéssel bírt a turizmus, mint napjainkban. A gyökerekhez visszanyúlva, az 1800-as években még elsősorban a honismeret, a tájszépség sokszínű és tudományos megismertetését értették alatta. Az első turistaegylet, a Magyar Kárpát-egyesület tagjai is ehhez mérten a legnevesebb személyek voltak, mint Téry Ödön, Lóczy Lajos.
Veszprémben a 19. század végén kezdett elindulni a turizmus, a millenium idején Óváry Ferenc volt az első hivatalos idegenvezető és vendégfogadó, aki patronálta az ideérkező idegeneket. A városi Szépítő Egylet tevékenysége is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a városban fellendüljön az idegenforgalom – a vendégek érkezésével kapcsolatos legfontosabb teendőket összefogta és koordinálta, városszépítő akciókat szervezett, szerpentinutak kiépítését segítette elő többek között a Séd-völgyében és a Piarista Gimnázium megközelítésében, megalapozva a mai sétautakat.
1922-ben Nagy László elnöksége alatt jött létre az első turista egylet Veszprémben, a város turisztikai életének felvirágoztatása azonban az 1926-ban megalakult Magyar Turista Egylet Bakonyi Osztályának nevéhez fűződik. Vezetői Cholnoky Jenő, Laczkó Dezső és Rhé Gyula voltak, akik a gyakorlati tevékenységeik és célkitűzések mellett – túrák szervezése hétvégenként, Veszprém környékének, a Bakony és a Papod-tető feltárása, turistavonalak kiépítése – nagy hangsúlyt fektettek a következő nemzedék szellemi-erkölcsi kinevelésére is.
Jákói Bernadett
Jákói Bernadett elmondta, a szakosztály helyi tevékenységéről az 1929-től megjelenő Turisták Lapja adott rendszeresen tudósítást, az egyetlen fennmaradt forrás a háború előtti időszakról. Ekkoriban még nem vált el idegenforgalom és turizmus, ezért aztán az előbbi feladatot is az osztály látta el. Idegenforgalmi iroda felállítását, cserkészotthon kialakítását, a közlekedés olcsóvá tételét vették tervbe, a város propagálására képeslapversenyt hirdettek. Máig híres az országban elsőként, Szent István jubileumára készített 1938-as idegenforgalmi úti film, a Bakonyi Ház felállítása, de ebben az időszakban avatták fel az első kilátót is a Papod-tetőn, 1936-ban.
A Bakonyi Osztály működése alatt egyre nagyobb szerepet kapott a turizmus, felismerték már az idegenforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket, Gutheil Jenő pedig egy ma is fontos gondolatra hívta fel a figyelmet, a helyi értékek összegyűjtésére. Munkájukat végül a 2. világháború szakította félbe, amit aztán később a Bakony Természetbarát Egyesület folytatott.
