Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Partnerségi Program

2014. március 6. 15:15
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányhivatali konferenciasorozata Veszprémbe látogatott csütörtökön. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

A Partnerségi Program célja a Magyary program, a Jó Állam koncepció és a közigazgatás-fejlesztés eredményeinek megismertetése a lakossággal.

Dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott köszöntő beszédében elmondta, hogy a Magyary program a múlt században olyan mérvadó közigazgatási változásokat alakított ki, melyekhez még ma is visszanyúlhatunk. Ennek jegyében született meg ez a konferenciasorozat, amelyet már az ország több kormányhivatalában megrendeztek.

dr. Kovács Zoltándr. Kovács Zoltán

Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint négy évvel ezelőtt kevesen gondolták, hogy sikeres lesz az országos közigazgatás teljes spektrumának megújítása. A fontos alkotmányjogi, közigazgatási és szakpolitikai változások az 1990-1994 közti időszakban nagyjából megtörténtek és működni is kezdett egy új közigazgatási rendszer a demokratikus Magyarországon, azonban ez a rendszer hatékonyság szempontjából nem mindenben felelt meg az elvárásoknak.

Ma már mondhatjuk, hogy nem is felelhetett meg. Egyrészt az önkormányzati igazgatás világából inkább ismerős bevontság és részvétel teendőit, másrészt pedig az államigazgatás üzemszerű működéséből ismert hatékonyságának elvét próbálta egyszerre érvényesíteni. Egy komplex közigazgatásnak természetesen mindkét ismérvet fel kell tudnia mutatni, azonban érdekéből adódóan máshova kell helyezni a hangsúlyokat. A helyi közösségek ügyeinek és vitáinak eldöntésénél hangsúlyosabb a bevontság, ezzel ellentétben az államigazgatási ügyintézésnél nagyobb részben igényli a hatékonyságot. Bármilyen irányba is húzzuk el a hangsúlyt, a másik elv érvényesülése csorbul. 

dr. Navracsics Tibordr. Navracsics Tibor

Dr. Navracsics Tibor szerint meg kellett határozni egy új feladatmegosztást, és szükség volt egy az önkormányzatoktól független, ám azokkal partneri viszonyban lévő államigazgatási területi egység és intézményrendszer kialakítására. Ez a döntés magával hozta a megoldást is, hiszen az elmúlt négy év folyamán az egymást követő lépések eredményeként mára egyértelműen kialakulóban van egy hatékony államigazgatási intézményrendszer. A jogszabályi környezet átalakítása is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egy olyan korszak küszöbén állunk, ahol a meglévő intézményi megoldások korszerűsítése és technológiai fejlesztése az elsődleges cél. 

Sokan beszélnek a közigazgatási kultúra megváltozásáról, ami a miniszterelnök-helyettes szerint azt jelenti, hogy a közigazgatásban dolgozók éreztessék a mindennapi ügyintézés során a polgárokkal azt, hogy a mi urunk a polgár, aki a pénzéből és befizetett adójából tartja el ezt a rendszert. Ennek a változásnak vannak kulturális komponensei, hiszen az empátia, a tolerancia, az odafigyelés, az alaposság, a rugalmasság és a szakszerűség az, ami érezteti az emberekkel a megbecsülést. 

A fejlődésnek vannak technikai aspektusai is, hiszen azok az informatikai fejlesztések és az a tárgyi környezet, ami körülveszi a közigazgatást, ami kényelmesebbé teszi az ügyintézést, ugyancsak a polgárok megbecsülését mutatja. A következő négy év egyik nagy feladat az, hogy befejeződjön a közigazgatási reform. Az intézményi és jogszabályi keretek kialakítása után most a technológiai fejlesztések révén ne csak felzárkózzunk Európa élvonalához, hanem annak egyik első országa is legyünk. Dr. Navracsics Tibor szerint erre jó esélyeink is vannak, hiszen az elvégzett munkák után az OECD referencia anyagként fogadta el a magyar közigazgatási reformot. 

A konferencián bemutatásra került a Magyary program következő négy évre szóló tervei és a tudatos internethasználatról tájékozódhattak az érdeklődők. 

Csepely Máté
Domján Attila
további cikkek
A vármegye exportorientált maradt, de csökkent a cégek árbevétele gazdaság A vármegye exportorientált maradt, de csökkent a cégek árbevétele A Veszprém megyei gazdaság továbbra is exportorientált, a vállalkozások árbevétele azonban csökkent, költségeik pedig emelkedtek. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara várpalotai üzleti reggelijén Dr. Simon Attila megyei elnök arról beszélt, hogyan érintik ezek a folyamatok a helyi cégeket, és miért fontos, hogy a kamara személyesen is találkozzon a megye különböző térségeinek vállalkozóival. tegnap 16:45 Már 93 forinttal drágább a gázolaj, mint a benzin, tovább nőtt a különbség a hazai kutakon közélet Már 93 forinttal drágább a gázolaj, mint a benzin, tovább nőtt a különbség a hazai kutakon Egyre nagyobb a különbség a benzin és a gázolaj ára között Magyarországon. Miközben a 95-ös benzin az elmúlt napokban olcsóbb lett, a dízel ára továbbra is magas, egy literért már átlagosan 726 forintot kell fizetni. A háttérben a nemzetközi olajpiac bizonytalansága, a közel-keleti konfliktusok és az európai gázolajhiány áll. Megnéztük, hogyan változtak az üzemanyagárak november első napjaiban, és mire számíthatnak az autósok a következő időszakban. 2026. november 4. 10:34 Mennyit keresnek valójában a Veszprém megyeiek? Megnéztük, mit mutatnak a KSH számai közélet Mennyit keresnek valójában a Veszprém megyeiek? Megnéztük, mit mutatnak a KSH számai Havi bruttó 683 ezer, nettó 482 ezer forint. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ennyi volt az átlagkereset Veszprém megyében 2026 első félévében. A számok elsőre kedvezőnek tűnhetnek, az országos összehasonlítás viszont már kevésbé. Ráadásul az átlagfizetés nem feltétlenül mutatja meg, mennyit visz haza a legtöbb dolgozó. Megnéztük a legfrissebb béradatokat és azt is, mekkora különbségek vannak a megye települései között. 2026. november 2. 16:21

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.