A tárgyalást nagy sajtóérdeklődés kíséri, a rendőrség jelentős erőkkel biztosítja a Fő utcai bírósági épületet kívül és belül. Az idős vádlottat két nő támogatta. A tárgyaláson a hallgatóság soraiban ott volt több jobbikos országgyűlési képviselő, Gaudi-Nagy Tamás, Novák Előd és Szilágyi György.
A vád
A vád szerint az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az 1956. november elején megalakult Ideiglenes Intéző Bizottságnak, amely létrehozta az úgynevezett karhatalmat. A karhatalom a kormány hatalmának erőszakos megtartását szolgálta, eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak. Erre azért volt szükség, mert a Kádár János vezette kormány támogatottsága minimális volt. Magyarországon kettős hatalom alakult ki, és a munkástanácsok szerepe döntővé vált. A karhatalom fegyverrel lépett fel a tüntetők ellen, az ügyészség szerint ezzel háborús bűntettet valósítottak meg, amely akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.
(MTI Fotó: Beliczay László)
A vádirathoz egyesítették azt a korábbi eljárást, amelyben Biszkut egy 2010-es nyilatkozata miatt vádolta meg az ügyészség. A nyugdíjas pártvezető akkor a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét jelentéktelennek tüntette fel.
A vallomás
Nem tett vallomást Biszku Béla, az 1956-os forradalmat követő megtorlásokkal kapcsolatban háborús bűntettel vádolt 92 éves egykori pártvezető a Fővárosi Törvényszéken kedden megkezdődött büntetőperben. Biszku védője a tárgyalás elején kifogásolta, hogy egy polgári személy ügyében hadbíró jár el, továbbá hogy kampányidőszakra időzítették az első tárgyalását egy olyan ügynek, amely a parlamentben is szóba került, így kampányeseménnyé válhat.
A vádirat ismertetése után felolvasták Biszku Béla korábbi nyomozati vallomásait, amelyek mindössze egy-két mondatosak, és lényegében arról szólnak, hogy nem követett el bűncselekményt.
