Az erdélyi gyökerű, Veszprémben élő szerzőpáros, Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla közel egy évtizede fáradozik azon, hogy széles körben megismertesse és továbbörökítse Erdély természeti és kulturális kincsekben gazdag hagyományait: kétszemélyes kiadójuk, a PéterPál Könyvkiadó gondozásában több irodalmi fali naptárat is megjelentettek, melyeket ezúttal vándorkiállítás formájában is megtekinthet a közönség.
dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes
Március 24-én Keresztes János, a Veszprémi Petőfi Színház művészeti titkára szavalta el Wass Albert Előhang című költeményét, majd dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, országgyűlési képviselő nyitotta meg a kiállítást, aki Móricz Zsigmondot idézve beszélt Erdélynek, ennek a Tündérkertnek a magyar művelődéstörténetben betöltött speciális helyzetéről.
– Erdély olyan sajátos világot jelenít meg, amely egyszerre ízig-vérig magyar és közép-európai. 1918-ig hivatalosan a magyar kultúrkörhöz kötődött, bizonyos tekintetben pedig még ma is szoros kapcsolat fűzi Magyarországhoz. Ugyanakkor közép-európai voltát bizonyítja etnikumaink békés együttélése és együttműködése, ami tovább gyarapítja a régió gazdagságát – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.
Hozzátette, Erdély olyan kincsekkel és élményekkel szolgál, amelyek meghatározó emlékként egész életen át elkísérnek, különösképpen szülöttei esetében. Ez az érzés köszön vissza Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál munkáiban: a képeket nézve megelevenednek előttünk a tájak, az épületek, azok a karakteresen erdélyi és magyar személyiségek, akik biztosították Erdély megkülönböztetett helyzetét a magyar művelődéstörténetben.
A kiállítás elején Váradi Péter Pál kalauzolta Navracsics Tibort
Navracsics Tibor elmondta, ez a kiállítás arra is felhívja a figyelmet, hogy nem szabad megfeledkeznünk Erdélyről. – Mintha kezdenénk egyre inkább úgy gondolni Erdélyre, mint egy valamikor hozzánk tartozó, ma már azonban csak határos régióra. Ezek a fényképek közelebb hozzák hozzánk a térséget, emlékeztetnek arra, hogy érzelmeinkben nem szabad elszakadnunk Erdélytől, őriznünk és ápolnunk kell örökségét, úgy tekinteni rá, mint a magyar kultúra egyik speciális bölcsőjére – zárta gondolatait.
Ezután Némedi Lajos alpolgármester méltatta a szerzőpárost, akik több mint 2 és fél millió kilométert tettek meg, hogy összegyűjtsék Erdély kincseit, tapasztalataikat pedig honismereti fotóalbumok oldalain, falinaptárokon, előadások alkalmával osztották meg – munkájukat 2005-ben Magyar Örökség Díjjal, 2011-ben Tamási Áron-díjjal jutalmazták.
Némedi Lajos alpolgármester
– Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál a képek és a szöveg együtt láttató erejével hozták el a tudást Erdély tájairól, népművészetéről, a székely emberek életének titkáról, amit leginkább úgy lehet leírni, mint az Isten, az ember és a haza mindenek fölötti szeretete. Munkájuk az egyetemes magyar kultúra része, nélkülük szegényebbek lennénk itt Veszprémben, a Székelyföldön valamint a Déli- és Keleti-Kárpátokban élő testvéreink is – fogalmazott.
Lőwey Lilla
Lőwey Lilla elmondta, rendkívül büszkék arra, hogy a honismereti albumokon keresztül olyan erdélyi emlékekkel ismertethetik meg a közönséget, amelyek ma már sajnos sok esetben nem kereshetők fel. Elmesélte, a fali naptárak elkészítésében barátaik ösztönözték őket, akik az Erdély-járás során készített fotókat látva vetették fel a naptárak ötletét. Az első album Erdély – Transzszilvánia címmel 2002-ben jelent meg, majd ezt követte a második, amelyben az erdélyi megyeszékhelyek kevésbé ismert városképeit mutatták meg. 2007-ben kezdtek el irodalmi adalékokkal dolgozni, miután rengeteg érdekes információra leltek Áprily Lajos költőről. Az évek során azóta jelentettek meg irodalmi fali naptárat Wass Albertről, Orbán Balázsról – utóbbi esetében együtt közölték az erdélyi író 1862-68 között készült képeit és Váradi Péter Pál friss fotóit –, valamint Nyírő Józsefről. Székelyföldi pillanatok I-II. és Déli-Kárpátok I. című naptáraik az utóbbi évek munkája, a jövőben pedig Reményik Sándor életéről jelenik meg egy album. Lőwey Lilla a költő szavaival zárta gondolatait, miszerint „Kis hópelyhek az örömök, /Szitáló, halk szirom-csodák” – akárcsak számukra az erdélyi örökség.
A kiállítás április 14-ig tekinthető meg a Városháza aulájában.
