Meghalt Szabó Gyula bácsi. Korosztályom számára nemcsak a nemzet színésze volt, de Szabó Gyula bácsi is, aki annyiszor mondott mesét gyermekágyunk mellett. Legendás orgánuma sokunk emlékezetében megmarad, és abban is biztos vagyok, hogy még sokan nőnek majd fel úgy, hogy az okos lány vagy a kőleves történetét az ő hangján ismerik meg.
Szabó Gyula 1930. július 15-én született Kunszentmártonban. Tervei között nem szerepelt a színi pálya: papnak készült. A család azonban nagy szegénységben élt, nem tanulhatott, dolgoznia kellett. Fiatal munkásként nagy lelkesedéssel vett részt az üzemi színjátszó csoport munkájában, innen jelentkezett néhány társával együtt a Színművészeti Főiskolára, ahová első nekifutásra felvették.
A színművész 1954-től a Petőfi és a Jókai Színház tagja, majd évtizedekig a Thália Színház vezető színészeként emlékezetes, óriási sikerű produkciók részese volt. A Thália megszűnése után tagja lett a rövid életű Arizona Színháznak, majd az ugyancsak pár évig működő Művész Színháznak is, később a székesfehérvári Vörösmarty Színháznál dolgozott. 1979-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított.
