Egy Veszprémi Járásbírósági végzés alapján 50.000 forint pénzbírsággal sújtottak egy személyt, aki a 105-ös segélyhívó telefonszámot rendeltetésétől eltérően használta. Bejelentése alapján a veszprémi hivatásos tűzoltók a helyszínre vonultak, ahol tüzet, tűzre utaló nyomot nem találtak. Az 50.000 forintos pénzbüntetésen túl a bejelentő köteles a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a szükségtelen helyszínre vonulással kapcsolatban felmerült költségét megtéríteni.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 206/C.§-a értelmében 2013. szeptember 01-jétől szabálysértésnek minősül a segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele.
A jogszabály-módosítás értelmében 150.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a segélyhívó számot (105, 112) rendeltetésétől eltérő módon veszi igénybe, azaz a hatóságot a segélyhívó számon nem a segélykérés alapját képező eseményről tájékoztatja, vagy nem veszélyhelyzet miatt kér segítséget. A Szabálysértési törvény 206/C.§ szerinti tényállást valósítja meg az is, aki a segélyhívó számon a hatóságot trágár szavakkal illeti vagy viccelődik, továbbá elkövető az is, aki a segélyhívó számot indokolatlanul szándékosan fenntartja.
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 157.§ (11) bekezdés értelmében az elkövető személyének azonosítása céljából a telefonszolgáltató köteles a rendőrségnek kiadni az érintett személyes adatait, így a szabálysértési eljárás eredményesen lefolytatható és a szabálysértési bírság kiszabható.
A fent kifejtett szabályok érvényesek a Szabálysértési törvény 175.§-ban szabályozott valótlan bejelentés tényállására is. Amennyiben az elkövető a segélyhívó számra kezdeményezett hívással vészhelyzetről valótlan bejelentést tesz, úgy pénzbírsággal sújtható, továbbá köteles megtéríteni a szerv szükségtelen vonulásának és megtett intézkedéseinek költségét.
Az elkövetőre kiróható pénzbírság a prevenció érvényesítését hivatott szolgálni, tekintettel arra, hogy az elkövető a segélyhívók rendeltetéstől eltérő igénybevétele esetén veszélyezteti a valódi veszélyben lévők telefonhívásának fogadását. A szükségtelen vonulások miatt a tűzoltó egységek késve érkezhetnek egy valós káreseményhez, mellyel emberi életek forognak kockán.