Ennek érdekében jött létre a Hallgatók a Művészetért Egyesület, melynek elnökét, Halmay Gábort kérdeztük a tervezett bemutatóról.
– Hány fős tagsággal, milyen céllal jött létre az egyesület?
– Az egyesületnek tíz alapító tagja van, egyetemi hallgatókat és felnőtt háttérsegítőket is beleértve. Az alapítás közvetlen előzménye az volt, hogy szeretnénk az István, a királyt színpadra állítani, de ezen túl is lesznek terveink. Ez az első bemutatónk, amelyet remélhetőleg nagy sikerrel véghezviszünk, a későbbiekben pedig további művekkel is megpróbálkoznánk, azonban egyelőre annyi energiánkat leköti a jelenlegi előadás szervezése, hogy konkrétumokon még nem gondolkoztunk.
A Hallgatók a Művészetért Egyesület azzal a céllal jött létre, hogy a veszprémi egyetemi hallgatók és dolgozók, valamint középiskolai diákok összművészeti képzését támogassuk, fellépési lehetőségeket biztosítsunk.
Ebbe beletartozik a színház, zene, ének és tánc ágazat is. Az egyetemnek régebben aktív diákszínpada volt, szeretnénk ezt újból feléleszteni, az amatőr színjátszást népszerűsíteni a hallgatók körében.
– Hogy esett a választás az István, a királyra? Milyen formában szeretnétek előadni?
– Az István, a király az én személyes ötletem volt. Nekem nagyon régi mániám ez a rockopera, még középiskolásként szerettem volna megcsinálni hasonló formában, azonban akkor még túl fiatalok voltunk, nem tudtuk, hogy mennyi nehézséggel és munkával jár, így végül csak egy álom maradt. Mikor az egyetemen pár éve megalakult a szimfonikus zenekar, akkor jött az ötlet, hogy most lenne rá esély. Szerencsére mindenki támogatható ötletnek tartotta, nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam, végül pedig a legerősebb maggal megalapítottuk az egyesületet, hogy így saját előadásunkként mutathassuk be.
Mivel amatőrökről beszélünk, evidens volt, hogy nem egy nagyszínpadi zenés-táncos színházi előadást készítünk. A műnek csak egy részletét adjuk elő élőzenével, amelyet az egyetem zenekara biztosít egy rockegyüttessel kiegészülve. Félkoncert jellegű bemutatót tervezünk, amelynek a lényege az, hogy a színpadon foglal helyet a zenekar is, és az énekesek minimális mozgások mellett éneklik el a dalokat. Lesz benne próza is, azonban ezt egyelőre meglepetésnek szánjuk.
– Kik lesznek az előadás résztvevői?
– A már említett zenekar mellett a főbb szólóénekes szerepekre casting időpontokat hirdetünk meg. Rajtuk kívül természetesen táncosok is meg fognak jelenni és egy énekkar is, amelynek a tagjai statisztálnak a koncerten. Szinte mindegyik szerepkör megtalálható a mi bemutatónkban is, amelyeket megszokhattunk az István, a király korábbi verzióiból, csak sokkal kisebb létszámmal.
– Kiket vártok a válogatásra?
Elsősorban olyan énekelni tudó fiatalokat, akik nem félnek a szólóénekléstől, de ettől függetlenül mindegyik szerepkörbe várjuk a jelentkezőket. Egyetemi hallgatókat és dolgozókat, valamint a 17. életévüket betöltött középiskolai diákokat várjuk a meghallgatásainkra. Ezeken az alkalmakon semmi kötöttség nincsen, mindenki szabadon választott dallal készülhet.
A casting időpontok meghirdetéséről, az eseményekről és a hírekről egyébként folyamatosan lehet tájékozódni a Facebook-oldalunkon, ahol bővebb információt is lehet találni a jelentkezés menetéről.
– Mikorra tervezitek a bemutatót? Ki lesz a rendező?
– Az eredeti tervet szeretnénk betartani, így novemberben mutatnánk be a koncertet a Hangvilla nagytermében. Mivel nem színpadi előadásról, hanem koncertről van szó, konkrétan rendezője nincs a darabnak. Mint ötletgazdának, természetesen az én ötleteim is megjelennek a koncerten, de több szakmai segítőt is felkértünk a gördülékeny munkafolyamat érdekében. Szeles József színművész szakmai tanácsokkal lét el bennünket a színpadi mozgások, színészi eszközök tekintetében, Völgyesi Gyöngyi, a Petőfi Színház korábbi korrepetitora a szólóénekesek betanításában segít, Tóth Tamás, a Pannon Egyetem szimfonikus zenekarának karmestere pedig a zenei vezetője lesz a koncertnek.
