A megújult belváros lehetőséget nyit számunkra, hogy gazdagabbá tegyük Veszprémet, erre jó példa Haász István térinstallációja – fogalmazott köszöntőjében Brányi Mária a műalkotás felavatásán péntek délután a Kossuth utcai aluljáróban.
Az alpolgármester személyes élményét megosztva elmondta, régóta figyeli a művész munkásságát, ezért is szorgalmazta, hogy alkotásai ne csak a galériák látogatói előtt mutatkozzanak meg, hanem a szabadban, minél több emberhez eljusson, megismerjék egyszerű fogalmazásmódját. Erre ad jó helyszínt Veszprém legforgalmasabb gyalogos tengelye – húzta alá. – Bízom benne, hogy alkotása így mindannyiunk részévé válik és hozzásegíti az itt elhaladókat az izgalmasabb világnézethez – tette hozzá az alpolgármester.
Az alkotót Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza igazgatója méltatta, majd feltette azt a kérdést, ami sokakban megfogalmazódik az alkotás láttán: mit ábrázol a mű? Szubjektív véleménye szerint két könyvet láthatunk, amely Haász István titkait tartalmazza.
“Haász István művészete a következetesség mintaesete. A hetvenes évektől kezdve elsősorban grafikákat, metszeteket készített, képei nagy része négyzetes. Attitűdjével és munkáival egyaránt a legszorosabban kapcsolódik a hazai és közép-európai konstruktivista tradíciókhoz, közben formai megoldásai a hagyománytól eltérőek. A következetes, fokozatosan építkező alkotómunka eredményeként a nyolcvanas évektől elvezetett a kétdimenziós komponálásmódon túlra, a képtáblák testet kaptak, kiemelkedtek a síkból.” - írta Haász Istvánról Fitz Péter Reflexió című könyvében.
Haász István munkásságát számos ösztöndíjjal és kitüntetéssel ismerték el. 1991-ben és 1996-ban a The Pollock-Krasner Foundation ösztöndíjasa volt New York-ban. 1992-ben DAAD ösztöndíjjal az Atelierhaus Worpswede vendége volt. 1994-ben Münchenben vendégeskedett Villa Waldberta ösztöndíjjal a Feldafing-ban. 1999-ben a Római Magyar Akadémia, 2004-ben pedig Frankfurt am Main város ösztöndíjasa volt. 1994-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetettje, 2002-ben Munkácsy Mihály-díjas lett. Egyéni kiállításának adott helyet többek között már München, Zürich, Lublin, Zug, Stuttgart, Berlin és Graz mellett Szentendre, Pécs és Budapest. Alkotásai közel 30 magyar és külföldi közgyűjteményben találhatók meg, többek között a Vass László Gyűjteményben Veszprémben.


