Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Ezer év tisztelgése Gizella királyné előtt

2014. május 11. 19:59
Gizella királyné kultuszáról tartott előadást Rainer Pál történész május 8-án a Laczkó Dezső Múzeumban a Gizella napok keretében.

Huszonhárom évvel ezelőtt indult útjára a Gizella napok, Boldog Gizella királyné emléke előtt tisztelegve, Magyarország első királynéjának kultusza azonban sok évszázados múltra tekint vissza – derült ki Rainer Pál előadásából. Noha korunk ünnepsége, a Gizella napok elsősorban művészeti fesztivál jelleget ölt, a királyné neve legszorosabban az egyházzal fonódott össze. Gizella nemcsak az egyházért tett fáradozásaiért – többek között a Szent Istvánnal közös templomépítések miatt – vívta ki annak tiszteletét, de kegyes, vallásos életvitele miatt is. Az egykori királynét már testvérei révén közelebbi szálak fűzték az egyházhoz, Bruno püspök volt, Brigitta apátnő, s Szent István halála után ő maga is a passaui kolostor apátnője lett.

Ezeknek a tényeknek az együttese hamar kialakította a Gizella köré épülő kultuszt, mely minden korban megtalálta a maga formáját. Az első időket általában korabeli ábrázolások jellemzik, ezek közül a legelterjedtebb Gizellát egy, a kezében tartott templom makettel festi le – ez a kép található meg az 1031-es koronázási paláston is. Kultusza halálával sem csökkent, sőt, a passaui kolostorban található sírja ma is közkedvelt magyar zarándokhellyé vált.

Rainer PálRainer Pál

Gizella királyné neve szorosan összefonódott az általa alapított veszprémi Szent Mihály-székesegyházzal. 1217-ig itt őrizték a királyné arany koronáját, melyet II. András király aztán a keresztes hadjáratok fedezésére beolvasztott, később viszont három birtok adományozásával engesztelte ki az egyházat. Az egyház azonban a korona őrzésén kívül is fontos szerepet töltött be: egyházi oklevelek szerint a szokásjog szerint a „királynék városában” koronázták meg a magyar királynékat, bár ez az adat erősen megkérdőjelezhető, a korabeli oklevelek ugyanis nem nevesítik meg a királynékat – árulta el Rainer Pál. Annyi azonban bizonyos, hogy az 1216-ban kirobbant vita után valóban a veszprémi püspök koronázhatta meg a királynét, ha az nem egy időben történt a király koronázásával, s a 13-14. századra a püspök hivatalosan is a magyar királynék kancellárja lett.

Gizella kultusza a későbbi évszázadokban sem csökkent, a Gizella Múzeum ma is őrzi a királynéről készült 18. századi olajfestményt. Ehhez az időszakhoz köthető a Gizella kápolna felújítása is. A 13. századi kápolna sokáig profán célokat szolgált csak, itt tárolták a kispapok miseborát, 1771-ben azonban Nagymányai Koller Ignác püspök visszaállította azt eredeti megfeleltetésének: barokk stílusban átépíttette a kápolnát, s azt is megpróbálta elérni, hogy Gizella hamvait Passauból ide szállíttathassa. A pápa azonban elutasította kérését, arra hivatkozva, hogy a még nem szentté avatott Gizellát nem illő a szent királyok földjére temetni.

A kápolna így tehát nem válhatott kultuszhellyé, Gizella tisztelete azonban töretlen maradt. 1938-ban Krasznai Lajos gipsz domborművet készített a királyi családról és Szent Gellértről, s ugyancsak ebben az évben készült el a vár mellett található Szent István és Boldog Gizella szobor, Ispánky József szobrász és Bretz Gyula építész munkája. Az ötvenes években új üvegablakok készültek a székesegyház számára: Árkayné Sztéhló Lili munkáján ismét feltűnik a jól ismert templom makett, Szent Mihály főangyal és a székesegyház, mint a magyar királynék koronázó temploma – mondta el Rainer Pál.

Gizella királyné kultusza napjainkban sem csökkent, s idővel talán a veszprémi székesegyház is olyan kitüntetett szerepet kaphat, mint a passaui kolostor: az 1996. évi Gizella napokon helyezték el és avatták fel a székesegyházban Zoltán Győző ötvösművész és Kovács Erzsébet zománcművész ereklyetartó szekrényében Gizella karcsontját, melyet korábban Passauban őriztek. 

Bertalan Melinda
Domján Attila

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.